Ajax-loader

Szabó Róbert Csaba könyvei a rukkolán


Szabó Róbert Csaba - Alakváltók
Az ​Alakváltók a román Sztálin-nak is nevezett hírhedt diktátor, Gheorghiu-Dej uralmának korszakába, az ötvenes évekbe, majd a Ceauşescu-diktatúra első évtizedébe vezet vissza bennünket, miközben keretéül a 89-es forradalom szolgál. A regény izgalmasan összefonódó történetszálai azt a kérdést vetik föl, hogy bő negyven év diktatúra után és a bukaresti forradalom vérgőzös napjait követően, amikor a régi kommunista elit képviselői kerültek ismét hatalomra, történhet-e valódi megújulás, vagy a változó hatalmi viszonyok szerint az emberek csupán újabb és újabb alakokat öltenek a történelem emésztő körforgásában. Ahogy az annyiszor előfordult már a második világháborút követően Romániában: nálunk, Kelet-Európában. A szárazság esztendeje gonosz dolgokat műveltetett az emberekkel, akik a szárazság törvényei szerint kezdtek élni, ezért aztán, amikor kitört a vihar, és észbontó pusztítást végzett, senki nem tébolyodott meg, mert már mindenki tébolyult volt. Sólyom és Szarvas megszökött, fegyvereket szereztek, fosztogattak és öltek, amikor meg már nem bízhattak senkiben, úgy döntöttek, odébbállnak. Pénzt gyűjtöttek, hamis útlevelet szereztek, és elindultak Jugoszláviába. Sólyom az indulás napján Csíkszeredában egy nővel hált, és ez a nő a Lieb zsidó házában lakott, csakhogy Liebék akkor már nem voltak otthon, talán nem is voltak egyáltalán életben, mert 1954-et írtunk, abban az időben kevés embernek adatott meg az élet kiváltsága. Hát így kezdődik az elbeszélés.

Szabó Róbert Csaba - Vajon ​Nagyi és az aranyásók
Ferkó ​és Zsuzsi a nyári vakációjukat évek óta a nagyszüleiknél, a varázslatos Aranyvárosban töltik. A békés, gondtalan szünidőnek azonban vége szakad, amikor a hegyi városkába érkezve azzal szembesülnek, hogy a bányatársaság újra szeretné indítani az aranykitermelést, mégpedig egy mérgező anyagot, ciánt használva. A társaság megpróbálja lefizetni a város lakóit, hogy adják el házaikat vagy ideiglenesen költözzenek el, míg a titkos aranykitermelő művelet zajlik. A lakók nagy többsége hisz a társaság vezetőjének. Kivéve Vajon Nagyit, Ferkó nagymamáját, aki a gyűlésen folyton kedvenc szavacskáját, a vajon-t ismételgeti, egyre hangosabban és kitartóbban. Másnap reggelre a társaság elrabolja Nagyit. Ferkóra és Zsuzsira hárul a feladat, hogy kiszabadítsák, ugyanakkor a várost is megmentsék a ciános bányászattól: a pusztulástól. Küldetésükben a Kérdőjeles Manó, no meg a helyesen föltett kérdések segítik őket. Szabó Róbert Csaba meseregénye a verespataki ciános bányászati technológia bevezetése elleni küzdelemből ihletődött. A Vajon Nagyi... a környezetünk iránti felelősségről szól, így kicsit a felnőtté válásról is: arról az egyre erősebb hitről, hogy a világot talán már csak a gyerekeink menthetik meg.

Szabó Róbert Csaba - Kutyák ​birodalma
A ​kötet 21 novellája sokféle módon kapcsolódik a kutyákhoz, némelyiknek szereplői a kutyák, némelyikben csupán utalnak rájuk, de ilyenkor, az utalások révén mintha még erősebben érződne a jelenlétük. Mintha a novellák mondatai olyan vehemenciával és kitartással erednének a történetek nyomába, ahogy a kutya teszi, ha szagot fog. Mintha olyan buzgalommal kaparnák ki a földből a témát, ahogy kutya az elhullott csontot. Mondhatni azzal a folyton megújuló kíváncsisággal hajolnak témáik fölé, ahogy egy kutya hajol minden reggel ébredező gazdája fölé, boldogan köszöntve, mintha akkor találkoznának először. Még azt a pontosságot, azt a közeliséget, amellyel az elbeszélő a leírt jelenségekhez hajol (ahogy például az ablakon kitekintő fogorvosról leírja, hogy ugyanúgy nézett ki az ablakon, ahogy a szájakba pillant), azt is lehet kutyamozdulathoz hasonlítani. Vagyis a Kutyák birodalma azt jelenti: az emberek különös vidéke. Különös, hiszen egy kutyának minden kis mozdulat egetverően különös, észbontóan érdekes.

Szabó Róbert Csaba - Fekete ​Dacia
Kolozsvár, ​Nagyszeben, Herkulesfürdő, a Duna-delta és az erdélyi havasok több titkot rejtenek, mint gondolnánk: különös gyilkosságok, visszajáró halottak és megmagyarázhatatlan jelenések történeteit. Olyan történeteket, melyeket még egymás között is csak suttogva mesélnek egymásnak a városok és falvak lakói, de még inkább ideges pisszegéssel hallgattatják el azt, aki felidézi őket. Hiszen ki akarná, hogy torkon ragadja a jeges rémület, ereiben megfagyjon a vér, és azt se tudja, hol a határ a valóság és a képzelet játékai közt? A fiatal erdélyi szerző, Szabó Róbert Csaba negyedik novelláskötetében az angolszász gyökerű gótikus rémtörténet műfaját viszi el oda, ahol a Brit-szigetek után talán a legjobb helye van: Erdély és Románia ködborította, legendás vidékeire.

Kollekciók