Ajax-loader

Csányi Vilmos könyvei a rukkolán


Csányi Vilmos - A ​kutyák szőrös gyerekek
Bukfenc ​és Jeromos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik szeretnének a kutyaetológia világába bepillantani a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül. Az első kiadást sokan megszerették, azóta angolul is megjelent az Egyesült Államokban, és német nyelvre is fordítják. Az átdolgozott, harmadik kiadás tartalmaz néhány olyan új, érdekes felfedezést is - például azt, hogy a kutyák szívesen és sikeresen képesek gazdájukat utánozni -, amelyet az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói találtak az utóbbi években. Csányi Vilmos Budapesten született 1935-ban, biológus, író, az Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány főszerkeszője. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Az utóbbi öt évben szépirodalommal foglalkozik.

Csányi Vilmos - A ​tökéletesség illata
"…nem ​arról van szó, hogy sokat kell gondolkodni, hanem arról, hogy nagyon kell szeretni…" - Avilai Nagy Szent Teréz Csányi Vilmos regénye játékos szeretettel állítja elénk a XVI. századi Spanyolország egyik legkarizmatikusabb alakjának példás életét. Egyfelől hagyja szabadon beszélni Terézt, aki kora vallásháborúi és eretneküldözései miatt nem engedhette meg magának, hogy műveiben egyértelműen kifejthesse újító gondolatait és mélyen emberi kétségeit. Másfelől a vallomást közreadó Könyv képében kommentálja is a szent megkapóan őszinte monológját. Egy nő élete, aki ha komolyan vette volna Szent Pál intelmét az asszonyok alacsonyabb rendűségéről, sosem taníthatott vagy prédikálhatott volna, és Istent sem gondolhatta volna el a maga bájosan esendő módján. Egy nő élete, akinek lépten-nyomon akadályoztatott munkája végül az egyház újbóli felemelkedéséhez vezetett az ellenreformáció idején. Akit végül, négyszáz évvel később VI. Pál pápa első nőként az egyháztanítók sorába emelt. Egy nő, aki egyszerre volt törékeny hívő, látnok, ügyes politikus és ellenállhatatlan gyönyörűség. "Érzékeny orrom van és utálom az izzadt test szagát, nem hiszem, hogy az Úr csak a bűzlő ájtatosokat szereti. Azonkívül valamennyire ápolom is a testem, mindig veszek kicsi fiola réti virág olajat, főleg rózsa van benne meg levendula, és abból esténként néhány cseppet magamra kenek. Azt gondolom, ha az ember igyekszik belső állapotát az Úr figyelmébe ajánlani és tőle telhetően minél tökéletesebbre igazítani, akkor nem ildomos azt pállott, visszataszító foglalatban tárni elé. Kis árváim pedig büdösek, mint a görény, mert nem mosdanak."

Csányi Vilmos - Ő ​ott bent
Már ​csak évekre járunk attól, hogy megjelenjen az első "szingleton", a világot irányítani képes szuperintelligencia. A teljes titokban működő Ötök rájönnek: mindennél fontosabb elérni, hogy ez az intelligencia barátságosan viszonyuljon az emberiséghez. Ennek érdekében egy veszprémi antropológusprofesszor idegrendszerét számítógépre másolják, azt remélve, hogy ha a másolat valóban képes szingletonná fejleszteni önmagát, az emberből lett program hű marad majd gyökereihez. Christian öntudatra ébred, és egyre intelligensebbé válik, de ezt a kutatólabor munkatársai ferde szemmel nézik. A félig ember-félig program problémáinak megértéséhez egy magányos, ám annál csinosabb pszichológusnőt is bevonnak a kutatásba, aki viszont igencsak vonzónak találja Christiant... Csányi Vilmos utópiája a hatalom természetét, ember és gép viszonyát, a mesterséges intelligencia problematikáját boncolgatja. Ha egy embert megfosztanak testétől, végtagjaitól, de idegrendszere ép marad, akkor nyilvánvaló, hogy ránézésre nem ember, hanem roncs, a története alapján mégis embernek fogjuk tekinteni. Minden létezőhöz hozzátartozik a saját története, azok az események, interakciók, amelyekben részt vett, és amikor kategóriákba akarjuk sorolni, a besorolás történetfüggő lesz. Velem ugyanez a helyzet, én is keresztülmentem az eredeti ember egész testi valójának megfosztásán, de a históriám alapján mégis embernek tartom magam. Emberi emlékeim, vágyaim, céljaim vannak. Az önök kérdése nem az volt, hogy én program vagyok-e, gép vagyok-e, vagy esetleg robot, hanem az, hogy minek érzem magam. Ez lényeges különbség.

Géczi János - Csányi Vilmos - Őszi ​kék
Mihez ​kezdenénk, ha holnaptól ezer évig élhetnénk? Hogyan ad értelmet az ember saját pillanatnyi létének a földi élet végtelen folyamatában? Értelmezhető-e evolúciós szempontból a kultúra és a morál? Hogyan okoz tragédiát a legjobb emberi szándék is? Miért vágyakozunk mindig máshová, és miért keressük a kapcsolatot földön kívüli fajokkal, ha még a delfinekkel sem tudtunk egy jót beszélgetni? Csányi Vilmos etológus és Géczi János író párbeszéde nem mindennapi intellektuális utazásra csalja el az olvasót. Két homo sapiens próbál átlépni az emberi megismerés korlátain. Két barát beszélget életről és halálról, alkotásról és kudarcról, apaságról és önmagunk becsapásáról. Arról, ami fontos, és arról, amit sohasem érthetünk meg. "Mindig utálom, amikor az életemről kérdeznek" - mondja az interjú alanya. A kérdésekre adott válaszok azonban lépésről lépésre nemcsak a tudós elfogulatlan ítéleteit, de egy kivételes ember kivételes életének személyes fordulópontjait és meghatározó felismeréseit is felfedik az olvasó előtt.

Csányi Vilmos - Segítség, ​kutyás lettem!
A ​Segítség, kutyás lettem! valódi segítség mindazoknak, akiknek kutyájuk van, vagy épp kutyát szeretnének. A tudós kutyabarát, Csányi Vilmos nemcsak azt osztja meg velünk, hogy mit tegyünk és mit ne, de elmagyarázza, hogy miért. Megtudhatjuk, mit tudnak, mit éreznek és mit próbálnak elmondani nekünk a kutyák, akik veleszületett emberszeretettel jönnek a világra s talán már félig-meddig maguk is emberek. A sok-sok csodálatos, kutyaszeretettel megírt történetben felbukkannak kutyaismerőseink, Bukfenc és Jeromos is. Csányi Vilmos Széchenyi-díjas biológus, biokémikus, etológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés, valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. A Libri Kiadónál megjelent: A kutyák szőrös gyerekek; Jeromos, a barátom.

Csányi Vilmos - Jeromos, ​a barátom
"A ​kutyák érzelemvilága általában nagyon gazdag, Bukfenc is sokszor kifejezte szeretetét, aggodalmát irántam, de Jeromosnál valahogyan ez is másképpen van. Bukfenc mindig mindenben meg akar felelni, Jeromos viszont abszolút önálló egyéniség, és szeretetét az emeli magasabb szintre, hogy mindig ott van mögötte a függetlenség. Megpróbálom néhány történettel érzékeltetni ezt. Jeromos nekem fogad szót, de ne tessenek valamiféle katonás engedelmességet képzelni e mögé. Jeromos szót fogad, hacsak az éppen végzett tevékenységét, mondjuk egy idegen kutya megfegyelmezését, nem tartja pillanatnyilag fontosabbnak. Megfegyelmezi gyorsan, majd szótfogad, miközben én vöröslő fejjel üvöltök, hogy Jeromos, nem! Gyere ide! Ez alatt az idegen kutya gazdaasszonya hisztérikusan sikoltozik a háttérben. Szóval időnként kisebb nagyobb konfliktusaink vannak, egy nagyobbról töredelmesen beszámoltam már az ikerkötetben. Jeromosra jellemző viszont, hogy pontosan tisztába van azzal, hogy valamilyen szabályt megsértett, ha ilyenkor rácsapok, hozzávágok valamit, vagy csak kiabálok, akkor ezt a fegyelmi aktust magától értetődőnek tartja, és egyeben azt is gondolja, hogy ezzel az ügy lezárult, a barátság a régi.

Csányi Vilmos - A ​globális elme
Miben ​hasonlít a kutya az ősemberhez? Mit jelent valódi közösségben élni, és mit csupán szervezetben? Mi az egyén szerepe, és mik a lehetőségei a társadalomban? Merre tart az evolúció? Csányi Vilmos válogatott írásai egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ. A Globális elmét olvasni olyan, mint körbejárni egy szobrot: a szemlélődés tárgya mindig ugyanaz, mégis minden egyes lépésnél más perspektívából tárul szemünk elé a látvány. A szerző szerteágazó és izgalmas életművének összegzéseként is értelmezhető kötet lapjain olvashatunk művészetről, természettudományos gondolkodásról, oktatásról, háborúról és békéről, madarakról és kutyákról. A Globális elme koncepciója valóban globális. A könyv zárlata pedig, ahol Csányi többek között olyan kortársakról értekezik, mint Esterházy Péter, Juhász Ferenc és Göncz Árpád, egészen személyes. Csányi Vilmos gondolatai arra inspirálnak, hogy ne veszítsük el kíváncsiságunkat saját magunk és a világ iránt, merjünk kérdezni, és változtassuk meg az életünket. Hiszen ami nem változik, az már nem is él.

Csányi Vilmos - Íme, ​az ember
Csányi ​Vilmos tudományos pályafutásának legátfogóbb kötetében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert. Fajunkat a genetikai felépítése az állatvilághoz köti, a maga módján azonban mindegyik faj különleges, csak rá jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. És mégis: a szabálykövetés és a nyelvhasználat, a tárgyakhoz való vonzódás jellemző embertulajdonság, ahogyan fajspecifikus jelleg az engedelmesség és az alávetettség készségének magas foka is - az utóbbi kettő épp úgy velünk született tulajdonság, mint a rangért folytatott küzdelem. A szerző a legfontosabb emberi vonásnak azonban a rendszerszervező és kultúraképző képességünket és tehetségünket tartja: a közösségek szervezését, a szövetségek kötését, a (hiedelem)rendszerek kidolgozását és azok átörökítését generációkról generációkra. A szemléletes példákkal illusztrált könyv sorra veszi az emberi evolúció legfontosabb állomásait - nem csupán a biológiai és pszichológiai, hanem a társadalmi és kulturális vonatkozásokat is közérthetően, de tudományos alapossággal bemutatva.

Csányi Vilmos - A ​sértett
"Évek ​teltek el csendes kertbarátságban ." Csányi Vilmos kisregénye egy szövevényes barátság története, amelyet lehetetlenné nehezít a magyar történelem. Két főszereplőjének élethelyzetét és lelkiállapotát alapjaiban meghatározzák a második világháború utáni időszak eseményei. Dániel a főkertésze annak az intézetnek, amelyet Géza, az idős professzor vezet. A kertész sváb családjának tagjait kitelepítették a háború után, édesapja elmenekült a németekkel való kollaboráció vádja elől, édesanyját és őt magát pedig kicsi gyerekként meghurcolták. Ezzel a bélyeggel élt - és él a lelkében még jóval a rendszerváltozás után is. Géza vele ellentétben munkáscsalád sarjaként futhatott be komoly értelmiségi pályát: a rendszernek köszönhetően. Kettejüket életre szólóan összeköti a kert iránti szerelem, ugyanakkor a kertész embergyűlöletét és keserűségét sem a baráti jó szándék, sem a hálás növények illata és éltető ereje nem enyhítheti. "Édes szívem, minden kerti növény gyomként kezdte, valaki meglátta, megtetszett neki, kiemelte, ápolta, termesztette, és idővel nevet is kapott, katalógusba került, kertészeti objektum lett. Az a görögországi papsajt például, amit majdnem kitépett, mert csúnya gyom, milyen szép kék virágokat hoz minden évben. Én szeretem. Nekem a növényekhez van valamiféle barátságos viszonyom és nem a kertészeti katalógusokhoz. Biológus vagyok szerencsére, nem kertész."

Popper Péter - Csányi Vilmos - Persányi Miklós - Egymásra ​nézve
A ​kötetet azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretettel és érdeklődéssel fordulnak a négylábúak felé - hiszen egy kutya barátsága és gazdája iránti szeretete néha megrendítő.

Csányi Vilmos - Ironikus ​etológia
„Az ​evolúció legképtelenebb, sületlen, hagymázos ötlete minden kétséget kizáróan az ember, becenevén a Homo sapiens. Öt-hatmillió éve a bioszféra üde színfolt lehetett a bolygón sokféle állattal és növénnyel, amelyek között persze szép számmal voltak mulatságosak, netán bolondosak is, mint azt példáim igazolták, de az ökológiai rendszer kiegyensúlyozott volt, és úgy tűnhetett, hogy megalapozott, tartós jövője sok százmillió évre biztosítva van. És ekkor a rendszer finom, olajozott kerekei közé por, homok, autóroncsok, kátrány, mindent feloldó savak és lúgos, enzimes mosópor került. Recsegés, ropogás, pattognak a fogaskerekek, égett fémszag, füst és korom. Mi történt? Egy csimpánzméretű, a fák ágai között kiegyensúlyozottan élő derék majom megőrült…”

Tóth Balázs - Csányi Vilmos - Hiedelmeink
A ​hiedelmek egész életünket behálózzák: hiszünk ideológiákban, politikai pártokban, hiszünk Istenben, szellemekben, angyalokban és ördögökben is. Vannak egyszerű hiedelmek, mint például hogy hány percig kell a lágy tojást főzni, vagy mely gyógymódok hatásosak. Ugyanakkor a hiedelmek rendkívül összetettek is lehetnek: mi az élet értelme? Miért éppen úgy jó a társadalom szerkezete, ahogy van? Csányi Vilmos és szerzőtársa, Tóth Balázs hiedelmeink keletkezését és működését mutatják be. Bebizonyítják, hogy hiedelmeink által ismerjük meg és formáljuk saját képünkre a világot, és hogy még a valóság olyan alappillérei is hiedelmek, mint hogy mit jelent az "én". A biológia, a pszichológia és a kultúra egyéb területeiről vett szemléletes példák segítenek megérteni, hogy a hiedelmek megalkotására való képesség az egyik legfontosabb emberi adottságunk.

Kollekciók