Ajax-loader

Tolnai Ottó könyvei a rukkolán


Tolnai Ottó - Szeméremékszerek
Az ​idei év egyik irodalmi szenzációjának ígérkezik Tolnai Ottó új könyve, a Szeméremékszerek prózafolyamának első kötete, A két steril pohár című regény. A szerteágazó történet a határon túli fürdővárosban, Palicson játszódik, szereplői a városka különféle lakói, állomásfőnök, temetőcsősz, gyógyszerész és kéményseprő, továbbá kocsmai filozófusok, fürdővárosi lumpenek, a Tolnai-kisprózákból ismert infaustusok. A regény főhősét, T. Olivért felesége elküldi a helyi gyógyszertárba, s kalandos útja során Palics különböző helyszíneit, köztük a határsávot bejárva egy félreértett mozdulat következtében a határőrségre viszik be, ahol meglepetésére a történeteivel degeszre tömött iratmegőrzőiben kutakodik terhelő bizonyíték után a kihallgató tiszt. Eztán börtönbe, végül a pszichiátriára kerül, ahol összebarátkozik egy szivarozó pesti professzorral, akiről nem tudja eldönteni, valóban professzor-e vagy maga is páciens. Beszélgetéseik során T. Olivér a professzor asztalán is felfedezi az iratmegőrzőjét. Sőt olykor már együtt is olvasgatják. Például a Szeméremékszerek című kisregény terjedelmű kéziratot...

Covers_387219
elérhető
0

Tolnai Ottó - Világpor
Tolnai ​Ottó Kossuth-díjas költő, író 1940-ben született Magyarkanizsán. Palicson (Szerbia) él. A jugoszláviai magyar irodalom korszakalkotó csúcsteljesítménye a Világpor, megjelenésekor, 1980-ban az akkor még szorosan záró vasfüggöny miatt Magyarországon nem kerülhetett könyvforgalomba, nem válhatott részévé a hazai irodalmi kánonnak. Az újjászülető Világpor felfedező expedícióra hívja az olvasót: hogyan lesz elpusztított és pusztuló világaink nyelvi sivatagából a költői alkímia révén ezer színben világló új lehetőség: virágpor. A Világpor Tolnai Ottó életműsorozatának első kötete a Jelenkor Kiadónál.

Tolnai Ottó - Nem ​könnyű
Jelenkor ​Kiadó 2016-ban indított Tolnai-életműsorozatában a szerző három korábbi, Magyarországon mindeddig alig hozzáférhető műve látott napvilágot: a Világpor, valamint egy kötetben a Gogol halála és a Virág utca 3 című kispróza-kötetek. A sorozat harmadik darabja, a Nem könnyű című gyűjteményes verseskötet a 2002-től napjainkig folyóiratokban közölt költeményekből nyújt válogatást, valamint számos új, még nem publikált művet is tartalmaz.

Tolnai Ottó - Szeplőtelen ​kis gépek csöpp fejedelmi jelvények
A ​hetvenéves Kossuth-díjas költő 1968-ban írt versciklusának reprint kiadása a kötet, amely Bányai János, az egykori előszó-, ma pedig utószóíró szerint: „szövegei létező tárgyakra, létező képekre és tájakra, nagyon közvetlenül felismerhető világokra épülnek, szövegei – akár versek, akár prózák – alapján ismert térségek járhatók be, és ezek a térségek egyformán lehetnek földrajziak és lexikoniak, lehetnek festmények és idegen szövegek is”.

Tolnai Ottó - Gogol ​halála / Virág utca 3
Mondom, ​éhen halt. Nem tudom pontosan idézni, csak a végét: Utolsó szavai ezek voltak: A létrát A létrát! Tíz éve meg a létrára nem emlékeztél, csak arra, hogy kenyérbe csomagolták, és elfelejtettek enni adni neki. A piktorokat nézve jutott eszembe valamikor én is tudtam járni ezeken a kétágú létrákon Nem hinném, hogy Gogol, utolsó órájában, kétágú létráért kiáltozott volna. Viszont az égi lajtorja is túl egyszerű megoldásnak tűnik. Tolnai Ottó első kispróza-kötetei, az 1972-ben megjelent Gogol halála és az 1983-as Virág utca 3 a rövidtörténet műfajának különleges darabjai. A Gogol halála sűrítettebb, versszerűbb, helyenként mintha egy kortárs fiatal költőt olvasnánk; a Virág utca 3 epikusabb, állandó helyszínnel és szereplőkkel, ám mindkét esetben a hétköznapok látszólag jelentéktelen eseményei, töredékes történetei billennek át egy kiismerhetetlen imaginárius térbe. A képzelet alkotta átlátszó falú labirintusban azonos intenzitással jelenik meg a déli kolostorok angyalszárnyainak forrósága és a holdfény ragyogása a fegyvereken.

Tolnai Ottó - Balkáni ​babér
Tolnai ​Ottó költészetét a hatvanas évektől építi, Belgrád, Budapest és Bácska vonzásában olyan új nyelvet alkotott, melyet valóban el kell sajátítanunk, ha érteni akarjuk. Feladatunk versei epikus töltetének köszönhetően több mint hálás, hiszen a szereplőkkel könnyű azonosulnunk, miként a megjelenítő pátosszal és humorral, melyek így együtt jellemzik a Vajdaság, a költő napi történelmét. Tolnai örök realista, szeretett provinciáját most úgy köti a nagyvilághoz, hogy közvetlenül vall önmagáról, útiélményeiről, pályatársairól vagy Pilinszky legendás látogatásáról. A tenger azúr védjegye ezúttal is áthatja sorait.Legújabb, Balkáni babér című kötete az elmúlt tíz év bő verstermését gyűjti egybe, folyóiratokban publikált műveinek rég várt összesítése.

Tolnai Ottó - A ​tengeri kagyló
Tolnai ​Ottó regénye a személyesség és öntapasztalás legizgalmasabb mozzanatait aknázza ki. Az életmű jellegzetességeit idézve jeleníti meg a szerző különös vonzódását a tárgyak, a tények és a nevek iránt, s közben felmutatja, hogyan juthatunk el a személyes jelentésektől, a mindennapi banalitásoktól a metaforikus általánosításokig, a szinte már metafizikusnak tekinthető jelentésekig. A történet az alkotás–testiség–művészet jelentéseivel kötődik a Tisza virágzását váró fiatalok mély élményiségéhez. Narratív világszerűsége – középütt egy agyagszobor magával ragadó erotikájával – a „kezdek belejönni a mesébe” lendületével teremtődik meg. Az elbeszélés szellemi hátterében mindvégig ott munkál egy „brutális alakzat”, Cézanne nagy, kárminajkú kagylójának formátlan formája.

Kollekciók