Ajax-loader

Karinthy Frigyes könyvei a rukkolán


Karinthy Frigyes - Nevető ​Dekameron
Karinthy ​Frigyes nagy a nagy dolgokban és nagy a kicsinyekben. Apró humoreszkjeiben együtt van tehetségének minden jellegzetes vonása. Groteszk ötleteivel meg tud kacagtatni úgy, hogy a rekeszizmunk is megfájdul belé... de ha egy percig elgondolkozunk azon, ami megkacagtatott, az emberi lélek félelmes mélységeire döbbenünk rá. Karinthy, amikor a mulattató szerepére vállalkozik, pillanatra sem feledkezik meg arról a keserű bölcsességről, amely Shakespeare tragikus udvari bolondjait jellemzi.

Karinthy Frigyes - Az ​emberke tragédiája
Az ​emberke tragédiája Madách Imrike után Istenkéről, Ádámkáról és Luci Ferkóról reprint kiadása. A versikéket írta Karinthy Fricike, aki 1936-ban írta ezt a gyöngyszemet. Kis híján elkallódott. Az író az elkészült művet átadta Ascher Oszkárnak, a kitűnő előadónak, hogy megtanulja. Ascher író barátai társaságában felolvasta. Egy közülük kölcsönkérte tőle egy napra -- és elvesztette. Ascher, nem sejtve semmi rosszat, még egy példányt kért Karinthytól, mire azt a választ kapta az ijedt írótól, hogy csak ez az egy példány volt belőle. Halála után, hagyatékát rendezve egy padlásról lehozott láda tízezernyi papír fecnijén beküldött dilettáns írások, újságok és levelek között megtalálták két jelenet híján a teljes művet. A hiányzó részeket fia, Karinthy Ferenc pótolta.

Karinthy Frigyes - Karinthy ​Frigyes összegyűjtött versei
A ​szöveggondozás Kőrizs Imre, az utószó Keresztesi József munkája Karinthy Frigyes verseinek mindeddig nem létezett megbízható szövegű kiadása. Ezt a hiányt pótolja a Magvető Kiadó klasszikus verssorozatának legújabb darabja, amely Karinthy versei eddigi legjobb kiadásának ígérkezik. Tartalmazza a költő kötetben megjelent összes versén kívül a Karinthy életében kötetben helyet nem kapott verseket, valamint a gyermekkori verseket és zsengéket. Mindezt az olvasó filológiai pontossággal, a költő által utoljára jóváhagyott szövegek alapján, tömör szövegtörténeti jegyzettel, valamint utószóval ellátva veheti kézbe, amely a még ma is elsősorban humoros írásairól ismert Karinthyt segít elhelyezni a magyar költészet első vonalában. Karinthy ugyanis a Nyugat egyik legnagyobb költője volt: Beck András nemrég egész könyvet (Szakírópróba) írt egyetlen verséről (Nihil), Tandori Dezső pedig ezt írta róla (Az erősebb lét közelében): ,,félhosszú verseit mintha mai líránk összefüggéseibe helyezhetnénk, szerkezetüket tekintve, csiszolás nélkül."

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem
Hol ​volt, hol nem volt, volt egyszer egy magyar író a 20. század elején. Ez az író tele volt kíváncsisággal, érdekelték a fölfedezések, a természettudományok, a lélektan legújabb eredményei, a fizika csodái. Képzelőereje világirodalmi méretekben is páratlan, fantasztikus világokat talált ki: Capilláriát, a tengermélyi társadalmat és Faremidót, a tökeletes géplények országát. Sziporkázó ötletei voltak, komikus képessége meghatározta a 20. század magyar humoros irodalmát. Mégis: a legnagyobb sikert egy szerény külsejű novellafüzérrel aratta. Húsznál alig több történettel, amelyek egy 19. század végi pesti iskolába kalauzolnak, 19. század végi diákokról szólnak, s amely mű a 21. évszázadban is éppen olyan friss, eleven és korszerű, mint volt kilenc évtizeddel annak előtte - itthon és külföldön egyaránt. A párizsi, a londoni vagy a pekingi diák pontosan ugyanazt érezte meg benne, amit a mai vagy tegnapi szegedi, nyíregyházi, kolozsvári, kassai vagy szabadkai iskolás, magyar és román, magyar és szlovák, magyar és szerb.Kiadványunk a Tanár úr kérem 1916-os első kiadásának (Vértes Marcel rajzaival, Dick Manó kiadása, Budapest) szövegét igazította - a szerző szándékát figyelembe véve - a mostani helyesírás szabályaihoz. 1945 után minden kiadás változtatott az eredeti szövegen, illetve néhányat kihagyott a történetek közül. Immáron fél évszázad óta most veheti az olvasó először kezébe a valódi, hiteles kiadást.

Karinthy Frigyes - Capillária
Swift ​mesteri tollából megszületett nagy hírű, angol seborvos, Gulliver kel újra életre Karinthy Frigyes _Capillária_ című kisregényében. Gulliver ezúttal, hatodik csodás utazása során a nők országába, a tenger alatti világba vezeti az olvasót, ahol nők és férfiak külön társadalmat alkotnak, s ezzel egyszersmind az érzelmi és értelmi világ végzetesen kettéválik, s mindkettő önmaga karikatúrájává torzul. A századeleji divatos elméletek - a nő és a férfi viszonyáról - kerülnek ezúttal a szatíra tollára, miközben világosan kitetszik, hogy nem a nemek különbözésében van a mélyen gyökerező ellentét, hanem abban a társadalomban, amely a nőnek csak másodlagos szerepet juttatott. Jót mulatunk a polgári társadalom rovására Gulliver hatodik útjáról olvasva, amelynek szelleme e regényt bevezető mottóban tömören így jelentkezik: "Férfi és nő hogy érthetnék meg egymást? - hisz mind a kettő mást akar - a férfi a nőt, a nő a férfit."

Karinthy Frigyes - Mennyei ​riport
A ​Mennyei riport című regény az Utazás a koponyám körüllel egy esztendőben születik és jelenik meg. Talán ez lehet az oka annak, hogy sem a kritika, sem a közvélemény nem figyelt rá érdemeinek és értékeinek megfelelően. Holott a Mennyei riport Karinthynak talán a legizgalmasabb műve. Köztudott, hogy tudományrajongó volt. Egész életében a felfedezések, a technikai találmányok érdekelték. Ha látott valahol egy újszerű fűnyírógépet, rögtön megvásárolta, amit persze semmire sem használhatott bérházban lévő lakásában. A misztikum iránti érdeklődése legalább olyan erőteljesen munkálkodott benne, mint a tudomány iránti vonzódása. És a misztikum, mint valami zenei motívum, végighúzódik egész életművén, és éppenséggel a Mennyei riportban teljesedik ki.

Karinthy Frigyes - Együgyű ​lexikon
1912-ben ​jelent meg Karinthy Együgyü lexikona, a mostani kiadás ennek hasonmása. Az író később számos szócikkel bővítette munkáját, ezek bővebb vagy szűkebb válogatásban Karinthy minden humoros írásaiból szemelgető könyvben megtalálhatók. A Karinthy-féle lexikonírás lényege, hogy egy-egy közismert fogalmat (katona, asszony, irodalom, közlekedés, élelmiszer stb.) a lehető legtudálékosabb, leglexikonszerűbb módon határoz meg, természetesen úgy, hogy mind a fogalmat, mind a vele kapcsolatos köznapi elképzeléseket, mind a formális-lexikonszerű tudományosságot a lehető legnagyobb mértékben kicsúfolja, lehetetlenné teszi. E cél érdekében bőségesen él a paradoxon, a szó szerint vétel, az etimológia, valamint a primitivitásig való leegyszerűsítés eszközeivel. A speciális Karinthy-humor legszebb példái e szócikkek, a mű - minden vidám könyvet keresőnek ajánlható.

Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karinthy Frigyes - Paródiák ​I-III.
A ​kötet az Így írtok ti és az Így láttátok ti első kiadásának eredeti és teljes szövegét adja közre. A Függelék az író életében kötetbe nem gyűjtött, 1908 és 1920 között írott paródiákat tartalmazza. A mai olvasó számára Karinthy karikatúráinak legfőbb értéke az elementáris humor, az ötletgazdagság, a kedély: "ami budapesti, ami miénk" - írta róla Kosztolányi. Majd így folytatta: "Nem véletlen, hogy ez a fiatal humorista éppen akkor jelentkezett, amikor az irodalomban egy komoly és bátor csoport átértékelte a régi értékeket, és egy mélységesen új művészetről kezdett beszélni." Vagyis Karinthy paródiáival a Nyugat szellemi és esztétikai mozgalmának a részese lett, az Így láttátok ti pedig a világháború politikai és eszmei csatározásaiban vett részt elkápráztató szellemességgel.

Karinthy Frigyes - Utazás ​Faremidóba / Capillária / Utazás a koponyám körül
"(...) ​Három regényt, három útirajzot tart kezében az olvasó. Karinthy Frigyes remek idegenvezető: valóságos és képzelt birodalmak titkaiba avat be, s ha együtt utazunk vele, és mint ő, a kalandok után - tarsolyunkba gyűjtött tapasztalatokkal bölcsebben - hazatérünk, otthoni gondjainkban is könnyebben fogunk tájékozódni, képesek leszünk okosabban dönteni, bátrabban s boldogabban fogunk élni. (...)" (Szigethy Gábor) A(z) Utazás Faremidóba / Capillaria / Utazás a koponyám körül (Könyv) szerzője Karinthy Frigyes.

Karinthy Frigyes - Humoreszkek ​I-VII.
Ez ​a humoreszkgyűjtemény két, az író által összeállított kötet anyagát tartalmazza, az 1933-ban megjelent Vendéget látni, vendégnek lenni című "illemtant", az étkezés illemszabályairól és az 1934-ben kiadott 100 új humoreszket. Azóta egyik mű sem jelent meg. Az első talán azért, mert műfajilag sehová sem tudták besorolni, a második egyes darabjai elszórtan itt-ott napvilágot láttak ugyan, de abban a formában, ahogyan azt az író elrendezte, azóta sem.

Karinthy Frigyes - Röhög ​az egész osztály
Az ​összeállítás Karinthy kisepikai és költői alkotásaiból válogat, figyelembe véve a tizenkét évfolyamos alap- és középfokú oktatás követelményeit és az érvényben levő tankönyvek utalásait. Tartalmazza az Így írtok ti (1912, 1935) magyar irodalomra, pontosabban a tanulók által azonosítható, a nemzeti alaptantervben szereplő alkotókra vonatkozó paródiáit. Közli a Tanár úr kérem első kiadásának (1913) teljes szövegét - figyelembe véve Szörényi László delfinológiájának észrevételeit is. A novellák közül a közismertek, a költemények közül a legtöbbször hivatkozottak, a humoreszkek, karcolatok közül pedig elsősorban azok kerültek be, amelyek az iskolai élettel, az anyanyelvvel, az irodalommal kapcsolatosak.

Karinthy Frigyes - Válogatott ​versek és novellák
Az ​Osiris diákkönyvtár sorozat e kötetében Karinthy Frigyes 15 versét és 16 novelláját olvashatjuk.

Karinthy Frigyes - A ​negyedik halmazállapot
Az ​ezerarcú, ezer műfajú zseni viszonylag ismeretlen oldalát mutatja be a kötet: tudományos-fantasztikus írásait, melyekből kiderül, Karinthy Frigyes ebben a műfajban is maradandót alkotott, a sci-fi nagy előfutárai közé tartozik.

Karinthy Frigyes - Szatírák ​I-VIII.
Kötetünk ​Karinthy Frigyes 1920-as évekbeli írásaiból merít. Törzsanyaga a "Ki kérdezett?..." című kötete, amelynek homogenitását az író ama nézete segíti elő: hogy a szavak elvesztették valódi jelenségüket, s ezért célszerű egy új enciklopédiát megalkotni. Ez a gondolata egyébként már az első világháború alatt megfogamzott, s az időkben több ilyen témájú cikket is írt. Ezt így fogalmazta meg: "Új Bábelt élünk, a fogalmak pokoli zűrzavarát. Gyalázatos hazugok megrontották a szavak becsületét." Karinthy nem kevesebbre vállalkozott, mint a szavak becsületének visszaszerzésére. E szándék még a harmincas években is fölbukkan írásaiban, s más műfajokban is. Sőt. Már az első világháború idején írott háborús karikatúráiban is benne munkál. A "Ki kérdezett?..." teljes anyaga mellé beválogattuk azokat a 20-as, 30-as években megjelent írásokat, amelyeket Karinthy a "Címszavak a Nagy Enciklopédiához" alcímmel látott el. E műről viszonylag kevéssé vett tudomást a közvélemény, holott gondolati tartalma miatt egyik legfontosabb kötete Karinthynak. Általában csak azt emlegetik ezzel kapcsolatban, hogy új enciklopédiát akart írni, de a lényeget, magukat az írásokat elfeledte az utókor.

Karinthy Frigyes - Grimasz
Sorozatunk ​új kötetében Karinthy Frigyes humoros írásainak legjavát közöljük. Grimasz címmel 1914-ben jelent meg az akkor már igencsak közkedvelt író humoreszkgyűjteménye, mely még tovább növelte népszerűségét. A Grimasz (a külvilág hatásaira adott válasz, torz arcjátékkal) ma is alkalmas, kifejező címe lehet a klasszikus humoreszkek és kabarétréfák válogatásának. A XX. század első éveiben és a tízes évek végéig írja Karinthy azokat a krokikat, nevettető tárcákat, karcolatokat, jeleneteket, amelyekben megörökíti - és meg is teremti - korának jellegzetes típusait a különleges, bohém kávéházi figuráktól az egyszerű, pesti kisember alakjáig, nagyon is ismerős groteszk helyzetekkel. Karinthy humoros írásai túlélték a "régi szép időket", a mindenkori olvasó - miközben mosolyog, nevet, kacagás rázza - magára ismerhet a könyv lapjain életre kelő szereplőkben. A sorozatot szerkeszti és a szöveget gondozta Fráter Zoltán.

Karinthy Frigyes - Tanár ​úr kérem / Gyermekkori naplók
A ​Tanár úr kérem Karinthy Frigyes egyik legnépszerűbb alkotása. Címeit ma is idézzük, tipikus eseteit a diákélet elmúltával is tapasztaljuk. Mindenki tudja, mit jelent az, ha Röhög az egész osztály, ha valaki azt mondja, Lógok a szeren, vagy magyarázza, sőt megmagyarázza a bizonyítványát, s ha akár a rossz, akár a jó tanuló felel. Bár az 1916-os első kiadást később maga az író bővítette néhány újabb krokival, megbontva, fellazítva ezzel az eredeti kötet szerkezetét, mégis érdemes visszatérni az első változathoz, hogy ismét régi egységében és jelentésében láthassuk a tizenhat írást. A Tanár úr kérem-nek nemcsak életrajzi alapja, ihletettsége van, hanem - Karinthy életművén belüli - irodalmi előzménye is. Az 1898/99-ben és 1899/1900-ban kisdiákként vezetett Gyermekkori naplók az iskolában, családban átélt helyzeteket örökítik meg, mintegy előképéül a mesteri humoreszkeknek. A gyermek Karinthynak még nagyon rossz volt a helyesírása. A hibákkal teli feljegyzéseket mégsem javítottuk, mert ezzel a naplók hitelessége, csibészes varázsa csorbult volna. A gyorsírással firkantott, értelmezhetetlen, kibetűzhetetlen szavakat [olvashatatlan] jelzéssel láttuk el. A Tanár úr kérem szövegét mai helyesírással, csonkítatlanul közöljük, meghagyva, illetve visszaállítva Karinthy egyéni nyelvhasználatát, melynek sajátos szóváltozatai korfestő és hangulatteremtő erejükkel hozzájárulnak az író világának teljesebb felidézéséhez. Karinthy Frigyes összegyűjtött művei az író halála óta számos kiadást értek meg. Sorozatunk sokoldalú, színes válogatása átláthatóbbá kívánja tenni az életművet, hogy a legjobb darabok közlésével markánsan kirajzolódjon az életmű jellege és jelentősége.

Karinthy Frigyes - A ​feleségem beszéli
A ​háborús évek tragikomikus krónikáját egy háziasszony meséli el - egy ügyeskedő, kissé szószátyár és tudálékos, de aranyszívű asszony, aki élni akar és szépnek és kívánatosnak látszani az ezerszázalékos infláció, a feketézés, a háborús veszteséglisták, a hadirokkant jótékonysági estek és a növekvő elégedetlenség dorbézoló és nyomorgó Budapestjén.

Karinthy Frigyes - Így ​írtok ti
Karinthy ​legismertebb, legnépszerűbb műve mindmáig az Így írtok ti. Ez a mű hozta meg számára az ismertséget, ezzel a könyvével aratta első igazi, nagy sikerét. A kávéházi játékokból, nemzedéktársainak kigúnyolásából alakult karikatúrasorozat idővel tudatos enciklopédiává bővült, s nemcsak a magyar szerzők arcképcsarnoka teljesedett ki, hanem világirodalmi és műfaji tematikával is gazdagodott. Máig ható sikerének titka, hogy Karinthy a célba vett írói egyéniség egész karakterét, az alkotói modor és modorosság torzképét rajzolta meg. Kötetünk a Még mindig így írtok ti méltán híres gyűjteményén túl a korabeli lapokban megjelent közlések legjobb gúnyrajzait is tartalmazza. A sorozatot szerkeszti és a szöveget gondozta Fráter Zoltán.

Karinthy Frigyes - Utazás ​a koponyám körül
A ​regény valóságosan megtörtént eseményekről, személyes tapasztalatokról szól: saját agyműtétének körülményeit beszéli el az író. Művészetének általánossá, egyetemes emberi élménnyé emeli az operációt, a betegség történetét. Az író a Centrál kávéházban vonatdübörgést hall, halucinál. Ezt fejfájás, ájulás követi, de sem ő, sem orvosai nem gondolnak komoly betegségre. Barátságos beszélgetések, egy filmélmény és feleségével együtt tett klinikai látogatás ébresztik fel gyanúját: agydaganata van. Az öndiagnózis helyesnek bizonyul. A vakság, a biztos halál és némi reménnyel kecsegtető műtét között nem nehéz a választás. Elutazik Stockholmba, a kor legnevesebb agysebészéhez, Olivecrona professzorhoz. Különlegesen izgalmas, nagyszerű az elbeszélés csúcspontja: a műtét leírása, melyet egyszerre szenved belülről, és szemlél kívülről az író. Az operáció utáni, téren és időn kívüli állapotból, a szürkeségből a fényhez, az élethez visszatérő ember örömével, büszkeségével zárul a mű.

Karinthy Frigyes - Az ​ezerarcu lélek / Telma Titusz kiáltványa
Karinthy ​Frigyes életében nem jelenhetett meg együtt ez a szervesen összetartozó két mű, amelyet most az olvasó a kezében tart: Az ezerarcu lélek és a Telma Titusz Kiáltványa. Míg az előbbi írása többször is megjelent, addig a Kiáltvány-t először - egyben utoljára! - csak 1938-ban, Ascher Oszkár jelentette meg a "Karinthy Frigyes kiadatlan naplója és levelei" című posztumusz gyűjteményes kötetben. Holott - életművét a kortársak, családtagok visszaemlékezéseivel összevetve (pl. Erdős Iván, Ascher Oszkár, Karinthy Márton stb.) - egyértelmű, hogy az annyira várt, megíratlan "Nagy Regény" filozófiai alapjait e két írásában fektette le. A humoristának elkönyvelt Karinthy e méltatlanul elfeledett Kiáltványban kora egyik legeredetibb morálfilozófusának bizonyul. ___Célom épp az volt, hogy bemutassam - kellő tudományossággal be is bizonyítsam - a filozófus Karinthy az egész korszakot meghatározó Friedrich Nietzsche értő és méltó ellenfelévé vált. A közreadott két mű főhőse ugyanaz a személy - méghozzá egy kifejezetten a nietzschei Zarathustra ellenében felállított megváltói figura: e minőségében végső soron Karinthynak a századelő világháborúba torkolló társadalmi és emberi dekadenciájára adott válasza. ___Utótanulmányomban - melyhez nélkülözhetetlen volt a "Zarathustra" fogalmainak bemutatása, némi alapszintű elemzése is - pontról pontra bizonyítom, hogy Karinthy tkp. egy olyan alternatív Messiást mutat fel, mely mind a világirodalomban, mind a morálfilozófiában egyedülálló. A tanulmány az életművön végigvonuló egyéb messiási alakok fejlődéstörténetét is kutatja és bemutatja. ___Karinthynak ez a két, látszólag jelentéktelen, rövid kis műve valószínűleg a világhoz szóló legfontosabb üzenetét tartalmazza. A legkevesebb, amivel utókorként tartozunk, ha közreadjuk őket együtt, egy kötetben: ahogyan igazán értékesek. (Bacsó Beáta)

Kollekciók