Ajax-loader

Eötvös Károly könyvei a rukkolán


Eötvös Károly - Balatoni ​utazás
Készülünk ​az utazásra Kik azok, akik utaznak? – Miért késett ez az útleírás? – Napkelet felől napnyugot felé – A Balaton költői – Mindenütt szép, de legszebb a Balatonnál Nem szeretem kerülgetni a kérdést. Egyenesen neki a dolog közepének: ez a természetem. Most mégis másképp cselekszem. Előre tájékoztatnom kell az olvasót: miről lesz szó. Az utazás, amelyet leírok, ezelőtt huszonöt esztendővel történt. Az utazók hírneves emberek. Négyen voltak, s mind a négy erdélyi ember. Salamon Ferenc az egyik. Gyulai Pál úr a másik. Szilágyi Sándor a harmadik. Nagy Miklós a negyedik. Volt még ötödik és hatodik is. Szentirmay József volt az ötödik, és én magam voltam a hatodik. Mindenkiről el fogok mondani mindent, ami vele az utazás alatt történt, csak magamról hallgatok. Nekem elég dolgom lesz az írással. Jegyzőkönyveket nem vettünk föl, semmit föl nem írtunk, csak azt beszélhetem el, ami emlékezetemben megmaradt.

Eötvös Károly - Utazás ​a Balaton körül
Az ​"Utazás a Balaton körül" nem egyszerűen csak egy regény. Nem is az. Anekdotagyűjtemény, történelemkönyv, útikönyv is egyben. Olvasása olyan, mintha egy kedves, bőbeszédű, sokat látott öreg barátunkat hallgatnánk hajnalba nyúló borozgatás közben a lugas vagy borospince asztalánál. Az öt XIX. századi utazó balatoni élményei köré font történetekben egyaránt megelevenednek történelmi alakok - Széchenyi István, Ranolder János püspök, Kisfaludy Sándor, Sobri Jóska - és egyszerű parasztemberek, borosgazdák, halászok. Megtudhatjuk, miért párbajozott a tihanyi várkapitány a jégen, tanúi lehetünk a balatoni csúcstalálkozónak Jellasiccsal, a beavatottjai számtalan más történelmi esemény háttértörténetének. Megismerhetjük az első balatonfüredi kőszínház létrehozását, a korabeli vendégszeretetet, az akkor még csak az ide érkező vendégek által élvezett fürdőéletet, a borospincék világát, a gyönyörű tájat, a gőzhajózás megindításának nem ismert körülményeit, és azt is, miféle jelentősége volt valaha a balatonalmádi Határ csárda mestergerendájának. A könyv régi kedvenc, többszöri idézet-források, felolvasások tárgya. Bár a XX. század elején igen sikeres és népszerű volt, igen sokszor kiadták, napjainkban kevésbé ismert. Veszprémi-balatoni lelkű emberként meggyőződésem, hogy az "Utazás a Balaton körül" jóízű történeteivel, anekdotáival, bölcsességeivel, hagyományokból merítő leírásaival méltán tarthat számot országos érdeklődésre, és minden, a Balatont kedvelő ember kötelező, de legalábbis ajánlott olvasmánya kellene, hogy legyen. Az általa nyújtott élménnyel az ismert helyek múltja olyan, melegséget sugárzó emlékekkel egészül ki, melyek mindannyiunk életét teljesebbé teszik.

Eötvös Károly - Megakad ​a vármegye
„Nesze ​neked, hetyke önérzet! Mi vagy te? Pápai tintásujjú diák vagy te. Semmi se vagy te. A dereglye – az már valami. Az már érték, amit kímélni kell. Mert az a másé. A másét megőrizni pedig a becsület dolga. Hejh, Vas uram, kend se lesz az az ember, aki a más pénzével valaha Amerikába vitorlázzon át. Csak malomba menők és násznépek használták a réveket. Nagy ritkán a pandúrok és komiszáriusok. Egyéb utas ember mit keresne a Balatonon? A vármegyék se sokat törődtek egymással. Hatalmas árok volt a vármegyék közt. Csak a birtokosabb nemesség tudott az árkon keresztüljárni. Hatvan-hetven év előtt még a pandúrnak se volt szabad túlmenni az árkon, ha orra előtt volt is a bűnös ember. Almádiban van egy csárda. Vagy legalább volt hajdanán. Az almádi puszta a veszprémi káptalané, s két vármegyében fekszik: Veszprémben és Zalában.”

Eötvös Károly - A ​nagy per
A ​81. Ünnepi Könyvhétre jelentette meg a M-érték Kiadó Eötvös Károly A nagy per, amely ezer éve folyik, s mégsincs vége című történeti munkáját a híres-hírhedt tiszaeszlári vérvád perről, amelyet a mai kor olvasójának Simoncsics Péter professzor - aki egyébként szerkesztője is a könyvnek - segít befogadni tudós, de élvezetesen közérthető tanulmányában. Tiszaeszláron 1882. április 1-én eltűnt egy 14 éves szolgálóleány, Solymosi Eszter. Egy faluban, ahol szinte mindenki ismeri egymást és ritkán történnek egetverő dolgok, ez bizony nagy hír, megmozgatja kicsinyek és nagyok fantáziáját. A helybéli zsidó hitközség metszőjének alig ötéves kisfia és a falusi bíró szomszédban lakó húga 12 éves leányának és pajtásainak gyermeki fantáziálásából kapott lábra a hír, hogy a Peszach-ünnepére készülődő zsidók vették vérét Solymosi Eszternek. A valóságmagva ennek a borzasztó vádnak annyi, hogy a kisfiú látta, amint hetekkel korábban elhalt csecsemőhúgának testét szülei megmosták, mielőtt koporsóba tették volna, (a csecsemőhalál, mondhatni, közönséges esemény volt még akkoriban), s ezt elcsacsogta a szomszéd leányoknak, akiknek szájáról kelt szárnyra szüleik gonosz befolyásolására a rituális gyilkosság vádja a faluban. Íme a vérvád genezise, amelyet a folklorisztikus felfogás nemzedékeket átfogó voltában szemlélhetünk.

Eötvös Károly - Eötvös ​Károly balatoni utazásai
_"A ​Balaton ábránd és költészet, történelem és hagyomány, édes-bús mesék gyűjteménye, különös magyar emberek ősi fészke, büszkeség a múltból s ragyogó reménység a jövőre."_ Eötvös Károly Jó másfél évszázaddal ezelőtt Siófok, Kenese, Almádi, Alsóörs, Fülöp, Badacsony, Balatonföldvár, Boglár, Fonyód még kopár partok voltak, idegen látogatókat nem ismertek. Egy-két úriember szegényes deszkaviskóban ugyan mindenütt feredőzött, s négy-öt vasárnapon a közeli falvak lakossága oda vonult kocsikon egyszer megfürödni: de aztán ebből állott az egész. Holt tenger volt a Balaton, még zarándokok se látogatták. Csak Füred állott és Keszthely, s kissé távolabb Hévíz, az se túl rég óta. Aztán a Balaton Gőzhajózási Társaság megtartja első közgyűlését, s alig fél évre rá, 1846. szeptember 21-én a füredi kikötőből első útjára indul a Balaton költőjéről elkersztelt Kisfaludy-gőzös, fedélzetén az 55. születésnapját ünneplő Széchenyi Istvánnal...

Kollekciók