Ajax-loader

Gárdonyi Géza könyvei a rukkolán


Gárdonyi Géza - A ​nyugalom édes kenyerén
Bármid ​van, amire azt mondod, enyém, ne feledd hozzágondolni: kölcsönkaptam. Mert mindenedet az élettől kaptad s mindenedet vissza kell adnod." Az Egri csillagok népszerű szerzőjének életműve kincsestára a bölcsességnek: ebből a gazdag anyagból merített ez a válogatás. Gárdonyi Géza egy évszázad távolából ma is megfogadható "életmódtanácsokat" nyújt az Olvasónak a munkával, a pihenéssel, az önmagunk felé fordulással kapcsolatosan. A hétköznapi élet helyzeteiből fakadó kérdésekre lehetséges válaszokat, megoldásokat kínál. A kötetben olvasható, lényegre törően megfogalmazott gondolatok, és a szerzőre jellemző, finom ecsetvonásokkal árnyalt történetek többször újraolvashatóak, s a friss olvasatoknak köszönhetően egy más megvilágításban is megfontolhatóvá válnak. "Legnagyobb ellenségünk a harag. De nem az, amelyik másoknak a szívéből ront reánk. Az ellen védekezhetünk. Hanem a magunk haragja." A kötetet fekete-fehér grafikák illusztrálják.

Gárdonyi Géza - Evangéliumi ​álmok
Ádventi ​vasárnapokon barátainkkal együtt készülünk az ünnepre, s gyertyagyújtáskor ma is dédapám e történeteiből, elbeszéléseiből elmélkedünk gyerekekkel, felnőttekkel. Örülök és köszönöm a Szent István Társulatnak, hogy minden ádventos magyar embert ilyen szép ajándékkal lep meg. Örülök és köszönöm, mert ez a kötet akarva-akaratlanul több évfordulót is köszönt: idén nyolcvan éve annak, hogy dédapám már nem ír újabb meséket és legendákat, s kerek százhúsz évvel ezelőtt csendült fel a devecseri templomban a _Fel nagy örömre, ma született..._ kezdetű karácsonyi ének, melynek szövegét és zenéjét Gárdonyi Géza szerezte. Kívánom, hogy minden kedves olvasó örömét lelje ezekben a történetekben, melyek egy évszázad múltán is hűen tükrözik dédapám istenszeretetét. _Keller Péter_

Gárdonyi Géza - Szentjánosbogárkák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gárdonyi Géza - A ​kürt
A ​cselekmény az első világháború idején játszódik, de a háború csak háttérül szolgál az eseményekhez, a szereplők gondolkodásmódját, cselekedeteit határozva meg. Palcsó Zsuzsi, a főszereplő tanítóné akar lenni, de beleszeret az egyszerű, műveletlen toronyőrbe, Ipacs Attilába, s rövidesen hozzá is költözik. Később szakít vele, s feleségül megy Ülleihez, a jómódú szabóhoz. A kényelmes élet nem pótolja a szerelmet, s mikor Attila egyik kezét elveszítve visszatér a háborúból, vállalva a nélkülözést, követi őt a toronyba. A kissé vázlatos, lélektanilag nem eléggé megindokolt mű hűen tükrözi Gárdonyi humanizmusát, háborúellenességét. A regény élvezetes olvasmány a romantikus történeteket kedvelők számára.

Gárdonyi Géza - Korcsmáros Pál - A ​láthatatlan ember
A ​Korcsmáros Pál által eredetileg 1961-ben rajzolt fekete-fehér képregény digitálisan felújított változata. A Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regénye alapján készült képregény egy ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila – hun királynak – mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát.

Gárdonyi Géza - Messze ​van odáig!
Részlet ​a könyvből: "Elől megy a kutya. Utána a tehén. Tehén után az ember. A kutya vidám, fehér kutya. Ámbátor nem is egészen fehér, mert a fél füle meg a két hátulsó lába fekete. De mégis komondor, közepes termetű, fürtös szőrű komondor. A tehén afféle szegény kis falusi tehén, rövidlábu, kurtaszarvu riska. Az ember: harmincötéves forma, szűrös és nagycsizmás atyafi, amilyen a tehenek után szokott ballagni. Ballag gondolkodva. Még csak most hajnalodik. Az útszéli fákon hideg harmat ül. A sárguló falombon itt-ott hosszu fehér szálban leng a Mária-cérnája, - vagy ahogy falun mondják: ökörnyál. Mikor a nap fellövi az első aranynyilát, már a vasuti sorompónál állanak. A sorompó le van eresztve, tehát várjunk. A tehén áll. Az ember is áll. A kutya azonban a bakterház felé szimmant átugrik az árkon s be a bakter-udvarra. Az ember látja és morog: - Ménkű ezt a kutyát... Nem tetszik neki, hogy elhagyta a kutya a házat. De már nem lehet visszaparancsolni. Bolond, veszekedős kutya. Ha falun mennek át, minden kutyával megverekedik. Mikorra hazakerül, váltogatva sántít mind a négy lábára. - Gubi! - kiáltja haragosan az ember. Gubi! Gubi azonban odabent van már. Dühös csahintás hallatszik a bakter udvarán. A bakternak is van kutyája, mégpedig a hangjáról ítélve, nem kicsi. Gubi nem is fogadja el ott helyben a viadalt: visszafut. Nagy szökemléssel ugorja át a vasuti árkot. Egy hasonló nagyságu rövidszőrű sárga kutya dühös herregéssel ugrik utána. Az árkon innen azonban megáll a falusi kutya, és szembefordul a bakter kutyájával. Egy percig a fogukat vicsorgatják s karikázó szemmel merednek egymásra, miközben bősz rrrr hangokat szíva mérik egymásnak az erejét. A következő pillanatban egy-gomolyaggá válik a két kutya; Hrr-hrr! Ham-ham! Csak-csak-csek-csek! Ham-ham! Az orsó nem forog úgy, mint azok ketten a fűben. Ham-ham! hrr-hrr! vauúú-vauúú! És a bakter kutyája sántítva kotródik vissza a házba, vauuú!... Gubi leül, és nagykomolyan körülnyalogatja a lábait. Jön a vonat. A tehén felforgó szemmel hátrál a sorompótól. - Nono, Szegfű! - csillapítja az ember. S erős markába fogja a kötelet. A vonat elmorgott. Előkocog a bakter, hogy fölemelje a sorompót. - Aggyisten - mondja az ember. - Aggyisten - feleli a bakter. S tekint az emberre, a tehénre, a kutyára. Aztán megint a tehénre. - Hova megy ez a szép tehén? - Ez a szép tehén? Amerikába. - Amerikába? - Amerikába. - Elkopik addig a körme! - Majd a zsebembe teszem, hogy ne kopjon. A sorompó fölemelkedik. Az ember köszön, és a tehén tovább halad Amerika felé."

Gárdonyi Géza - A ​szegény ember káposztája
Gárdonyi ​Géza nemcsak a felnőtt olvasók számára alkotta meg ma már klasszikusnak számító remekműveit, de a magyar gyermekirodalmat is megajándékozta néhány gyöngyszemmel. Meséi egyaránt nyújtanak önfeledt szórakozást kicsiknek és nagyoknak, történetei olyanok, mint a magyar népmesék, ám egy nyúlfarknyit gazdagabbak azoknál. A mesék varázsát a 19. századi falusi élet valóságával hihetővé változtató kedves, mókás, furfangos történetek példát mutatnak emberségből, becsületből, emellett kedves humorral kacagtatók, csavaros talánnyal, izgalmas, színes ötletekkel szórakoztatók, újra és újra elolvashatók. A legszebb meséket csokorba gyűjtő, a szerző születésének 150. évfordulójára megjelenő kötet is hozzájárul, hogy Gárdonyi Géza meseíróként is ismertté váljon a magyar olvasóközönség előtt

Gárdonyi Géza - Az ​öreg tekintetes
A ​kisregény Gárdonyi egyik legművészibb alkotása. Hőse, az öreg Csurgó, talpig becsületes, jókedvű, kedves ember, ezért lépten-nyomon összeütközik a képmutató, hazug városi élettel. A kapitalizmus betört a faluva. Az öreg Csurgó birtokát egy újgazdag kapitalista vette meg. ő maga özvegyen, egyetlen Pestre házasodott lányához költözik, és jóhiszeműen átadja neki egész vagyonát. Veje Tardy doktor, érzéstelen, törtető ember, az orvosi mesterséget üzletnek tekinti. Apósa megdöbbenten látja, milyen kíméletlen a szegénysorsú betegeivel; apósa vagyonát lelkiismeretfurdalás nélkül elkártyázza. Felesége, a tapasztalatlan, bájos asszonyka, akinek nincs önálló akarata, nem tudja apját férjével szemben megvédelmezni. Ebben a szívtelen világban az öreg tekintetes nem találja helyét, magányos nagyvárosi bolyongásai során eljut a város szegénynegyedeibe is. Itt találkozik újra az emberséggel, de ő már ebben a világban sem lehet otthon, nem marad számára más, mint az öngyilkosság negatív, de ezúttal tragikusan egyetlen megoldása.

Gárdonyi Géza - Egérvadászat
Az ​ifjabb olvasók is megismerhetik az író tiszta, mély emberszeretetét, történeteinek zamatos nyelvezetét. A furfangos, derűs mesék állathőseinek kalandjaiból mély természetszeretet árad; Nagy Lajos olasz kémfoglyának históriájából, az elmaradhatatlan Mátyás-anekdotákból, a kuruc világ felelevenítéséből elénk tárul a magyar történelem megannyi színes epizódja - Kass János grafikáival.

Gárdonyi Géza - Gólyák, ​méhek, kislibák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gárdonyi Géza - Az ​ablak
Gárdonyi ​Géza alkata szerint novellista volt, bár a nagyközönség inkább regényei alapján ismeri. E kötet két csokorba szedve mutatja be az író kedvenc témáit, az "időtlen, kicsiny emberi sorsokat" és a természetet. A paraszti élet a mai ember számára talán furcsa szokásait éppoly színesen, finom humorral ábrázolja, mint annak a természetnek a csodáit, furcsaságait, "meséit", amelyben maga is élt, s mindezt a hozzá illő bölcs derűvel tárja az olvasó elé. A novellákat Keller Anikó és Keller Tamás válogatta.

Gárdonyi Géza - Nógrádi Gergely - Egri ​csillagok
Ez ​az a regény, amelyben egy hétköznapi parasztfiúból törökverő várkapitány válhat, s amelyben kétezer hazaszerető ember legyőzhet kétszázezer könyörtelen támadót. De vajon visszakapja-e Jumurdzsák a szerencsét hozó gyűrűjét? Vajon Bornemissza Gergőé lesz-e a szépséges Vicuska keze? Sikerül-e kiszabadítani Török Bálintot a szultán börtönéből? Elkapják-e az árulót, aki fel akarja adni a töröknek Eger várát? És meglelik-e szülei az elrabolt kis Bornemissza Jancsikát? Minderre választ kaphatunk Gárdonyi művéből, amelyet 2005-ben Magyarország legnépszerűbb irodalmi alkotásának választottak. Ez a remekmű most könnyen olvasható, modern formában, de az eredeti regényt hűséggel és tisztelettel újramesélve kerül az olvasók kezébe.

Gárdonyi Géza - Fekete ​nap
Gárdonyi ​Géza a 19-20. század fordulóján - az Egri csillagok sikerén felbuzdulva - próbálkozott meg legdédelgetettebb vágyaival, a színműírással, hiszen ő maga drámai alkotásaitól várta volna mindenekelőtt a halhatatlanságot. 1901-ben _Az én falum_ egyik novellájából alkotta meg _A bor_ című színművét. A darab váratlan sikert hozott. Nemcsak a szerző alkotói pályáján jelentett fordulatot, de a magyar dráma történetének is jelentős állomásává lett. A kritika és a színházi világ magyar népszínmű megújítóját, a modern népdráma megteremtőjét látta _A bor_ szerzőjében. Sikerén felbuzdulva Gárdonyi az 1900-as években több színművet is írt, ezek közül válogattuk kötetünkbe a _Fekete nap, Zéta, Fehér Anna, Előjáték_ címűeket.

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Gárdonyi Géza - Arany-tömjén-mirha
Gárdonyi ​Géza Arany, tömjén, mirha című kötete 1924-ben jelent meg először, Németh József Könyvkereskedése kiadásában. Az azóta eltelt évek alatt szinte feledésbe merültek ezek a novellák, amelyek egykoron az ifjúság számára íródtak. A karácsonyi ünnepkör hangulatát idézi valamennyi elbeszélés, és az adventi várakozásban telő időszak komoly tartalommal töltődhet meg általuk. "Az én aranyom nem a hegyek bányáiból való; Az én tömjénem nem Arábia illatfáin termett; Az én mirhám nem testi sebeket enyhít; De csak oda viszem, ahová a Napkeleti Három" - írja Gárdonyi az Előszóban. Ennek szellemében, írói, emberi hitvallásának megfelelően sorakoznak a kötetben a két ciklusba rendezett, evangéliumi jeleneteket földolgozó, szép mesék. Bibliai történetek elevenednek meg az első rész írásai nyomán (Mária kincse; Karácsony a názáreti házban; Jézus és a gyermek; A szamaritánus álma), míg a második rész, huszadik századi meséi, az egykori csodák továbbéléséről adnak hírt (Két notesz; Egy kép története; Csordásék karácsonya). A karácsonyvárás időszakát - korosztálytól függetlenül - széppé tehetik a lírai hangú elbeszélések.

Kollekciók