Ajax-loader

Gárdonyi Géza könyvei a rukkolán


Gárdonyi Géza - A ​nyugalom édes kenyerén
Bármid ​van, amire azt mondod, enyém, ne feledd hozzágondolni: kölcsönkaptam. Mert mindenedet az élettől kaptad s mindenedet vissza kell adnod." Az Egri csillagok népszerű szerzőjének életműve kincsestára a bölcsességnek: ebből a gazdag anyagból merített ez a válogatás. Gárdonyi Géza egy évszázad távolából ma is megfogadható "életmódtanácsokat" nyújt az Olvasónak a munkával, a pihenéssel, az önmagunk felé fordulással kapcsolatosan. A hétköznapi élet helyzeteiből fakadó kérdésekre lehetséges válaszokat, megoldásokat kínál. A kötetben olvasható, lényegre törően megfogalmazott gondolatok, és a szerzőre jellemző, finom ecsetvonásokkal árnyalt történetek többször újraolvashatóak, s a friss olvasatoknak köszönhetően egy más megvilágításban is megfontolhatóvá válnak. "Legnagyobb ellenségünk a harag. De nem az, amelyik másoknak a szívéből ront reánk. Az ellen védekezhetünk. Hanem a magunk haragja." A kötetet fekete-fehér grafikák illusztrálják.

Gárdonyi Géza - Evangéliumi ​álmok
Ádventi ​vasárnapokon barátainkkal együtt készülünk az ünnepre, s gyertyagyújtáskor ma is dédapám e történeteiből, elbeszéléseiből elmélkedünk gyerekekkel, felnőttekkel. Örülök és köszönöm a Szent István Társulatnak, hogy minden ádventos magyar embert ilyen szép ajándékkal lep meg. Örülök és köszönöm, mert ez a kötet akarva-akaratlanul több évfordulót is köszönt: idén nyolcvan éve annak, hogy dédapám már nem ír újabb meséket és legendákat, s kerek százhúsz évvel ezelőtt csendült fel a devecseri templomban a _Fel nagy örömre, ma született..._ kezdetű karácsonyi ének, melynek szövegét és zenéjét Gárdonyi Géza szerezte. Kívánom, hogy minden kedves olvasó örömét lelje ezekben a történetekben, melyek egy évszázad múltán is hűen tükrözik dédapám istenszeretetét. _Keller Péter_

Gárdonyi Géza - Nógrádi Gergely - Egri ​csillagok
Ez ​az a regény, amelyben egy hétköznapi parasztfiúból törökverő várkapitány válhat, s amelyben kétezer hazaszerető ember legyőzhet kétszázezer könyörtelen támadót. De vajon visszakapja-e Jumurdzsák a szerencsét hozó gyűrűjét? Vajon Bornemissza Gergőé lesz-e a szépséges Vicuska keze? Sikerül-e kiszabadítani Török Bálintot a szultán börtönéből? Elkapják-e az árulót, aki fel akarja adni a töröknek Eger várát? És meglelik-e szülei az elrabolt kis Bornemissza Jancsikát? Minderre választ kaphatunk Gárdonyi művéből, amelyet 2005-ben Magyarország legnépszerűbb irodalmi alkotásának választottak. Ez a remekmű most könnyen olvasható, modern formában, de az eredeti regényt hűséggel és tisztelettel újramesélve kerül az olvasók kezébe.

Gárdonyi Géza - Szentjánosbogárkák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gárdonyi Géza - A ​kürt
A ​cselekmény az első világháború idején játszódik, de a háború csak háttérül szolgál az eseményekhez, a szereplők gondolkodásmódját, cselekedeteit határozva meg. Palcsó Zsuzsi, a főszereplő tanítóné akar lenni, de beleszeret az egyszerű, műveletlen toronyőrbe, Ipacs Attilába, s rövidesen hozzá is költözik. Később szakít vele, s feleségül megy Ülleihez, a jómódú szabóhoz. A kényelmes élet nem pótolja a szerelmet, s mikor Attila egyik kezét elveszítve visszatér a háborúból, vállalva a nélkülözést, követi őt a toronyba. A kissé vázlatos, lélektanilag nem eléggé megindokolt mű hűen tükrözi Gárdonyi humanizmusát, háborúellenességét. A regény élvezetes olvasmány a romantikus történeteket kedvelők számára.

Gárdonyi Géza - A ​szegény ember káposztája
Gárdonyi ​Géza nemcsak a felnőtt olvasók számára alkotta meg ma már klasszikusnak számító remekműveit, de a magyar gyermekirodalmat is megajándékozta néhány gyöngyszemmel. Meséi egyaránt nyújtanak önfeledt szórakozást kicsiknek és nagyoknak, történetei olyanok, mint a magyar népmesék, ám egy nyúlfarknyit gazdagabbak azoknál. A mesék varázsát a 19. századi falusi élet valóságával hihetővé változtató kedves, mókás, furfangos történetek példát mutatnak emberségből, becsületből, emellett kedves humorral kacagtatók, csavaros talánnyal, izgalmas, színes ötletekkel szórakoztatók, újra és újra elolvashatók. A legszebb meséket csokorba gyűjtő, a szerző születésének 150. évfordulójára megjelenő kötet is hozzájárul, hogy Gárdonyi Géza meseíróként is ismertté váljon a magyar olvasóközönség előtt

Gárdonyi Géza - Egérvadászat
Az ​ifjabb olvasók is megismerhetik az író tiszta, mély emberszeretetét, történeteinek zamatos nyelvezetét. A furfangos, derűs mesék állathőseinek kalandjaiból mély természetszeretet árad; Nagy Lajos olasz kémfoglyának históriájából, az elmaradhatatlan Mátyás-anekdotákból, a kuruc világ felelevenítéséből elénk tárul a magyar történelem megannyi színes epizódja - Kass János grafikáival.

Gárdonyi Géza - Az ​ablak
Gárdonyi ​Géza alkata szerint novellista volt, bár a nagyközönség inkább regényei alapján ismeri. E kötet két csokorba szedve mutatja be az író kedvenc témáit, az "időtlen, kicsiny emberi sorsokat" és a természetet. A paraszti élet a mai ember számára talán furcsa szokásait éppoly színesen, finom humorral ábrázolja, mint annak a természetnek a csodáit, furcsaságait, "meséit", amelyben maga is élt, s mindezt a hozzá illő bölcs derűvel tárja az olvasó elé. A novellákat Keller Anikó és Keller Tamás válogatta.

Gárdonyi Géza - Arany-tömjén-mirha
Gárdonyi ​Géza Arany, tömjén, mirha című kötete 1924-ben jelent meg először, Németh József Könyvkereskedése kiadásában. Az azóta eltelt évek alatt szinte feledésbe merültek ezek a novellák, amelyek egykoron az ifjúság számára íródtak. A karácsonyi ünnepkör hangulatát idézi valamennyi elbeszélés, és az adventi várakozásban telő időszak komoly tartalommal töltődhet meg általuk. "Az én aranyom nem a hegyek bányáiból való; Az én tömjénem nem Arábia illatfáin termett; Az én mirhám nem testi sebeket enyhít; De csak oda viszem, ahová a Napkeleti Három" - írja Gárdonyi az Előszóban. Ennek szellemében, írói, emberi hitvallásának megfelelően sorakoznak a kötetben a két ciklusba rendezett, evangéliumi jeleneteket földolgozó, szép mesék. Bibliai történetek elevenednek meg az első rész írásai nyomán (Mária kincse; Karácsony a názáreti házban; Jézus és a gyermek; A szamaritánus álma), míg a második rész, huszadik századi meséi, az egykori csodák továbbéléséről adnak hírt (Két notesz; Egy kép története; Csordásék karácsonya). A karácsonyvárás időszakát - korosztálytól függetlenül - széppé tehetik a lírai hangú elbeszélések.

Gárdonyi Géza - Az ​öreg tekintetes
A ​kisregény Gárdonyi egyik legművészibb alkotása. Hőse, az öreg Csurgó, talpig becsületes, jókedvű, kedves ember, ezért lépten-nyomon összeütközik a képmutató, hazug városi élettel. A kapitalizmus betört a faluva. Az öreg Csurgó birtokát egy újgazdag kapitalista vette meg. ő maga özvegyen, egyetlen Pestre házasodott lányához költözik, és jóhiszeműen átadja neki egész vagyonát. Veje Tardy doktor, érzéstelen, törtető ember, az orvosi mesterséget üzletnek tekinti. Apósa megdöbbenten látja, milyen kíméletlen a szegénysorsú betegeivel; apósa vagyonát lelkiismeretfurdalás nélkül elkártyázza. Felesége, a tapasztalatlan, bájos asszonyka, akinek nincs önálló akarata, nem tudja apját férjével szemben megvédelmezni. Ebben a szívtelen világban az öreg tekintetes nem találja helyét, magányos nagyvárosi bolyongásai során eljut a város szegénynegyedeibe is. Itt találkozik újra az emberséggel, de ő már ebben a világban sem lehet otthon, nem marad számára más, mint az öngyilkosság negatív, de ezúttal tragikusan egyetlen megoldása.

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Gárdonyi Géza - Fekete ​nap
Gárdonyi ​Géza a 19-20. század fordulóján - az Egri csillagok sikerén felbuzdulva - próbálkozott meg legdédelgetettebb vágyaival, a színműírással, hiszen ő maga drámai alkotásaitól várta volna mindenekelőtt a halhatatlanságot. 1901-ben _Az én falum_ egyik novellájából alkotta meg _A bor_ című színművét. A darab váratlan sikert hozott. Nemcsak a szerző alkotói pályáján jelentett fordulatot, de a magyar dráma történetének is jelentős állomásává lett. A kritika és a színházi világ magyar népszínmű megújítóját, a modern népdráma megteremtőjét látta _A bor_ szerzőjében. Sikerén felbuzdulva Gárdonyi az 1900-as években több színművet is írt, ezek közül válogattuk kötetünkbe a _Fekete nap, Zéta, Fehér Anna, Előjáték_ címűeket.

Gárdonyi Géza - Gólyák, ​méhek, kislibák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gárdonyi Géza - Messze ​van odáig!
Az ​irodalom történetének hosszú és tarka évszázadai sokféle írót és költőt szültek. Vannak, akiket ismerünk közülük, akadnak, akiket nem, és szép számmal olyanok, akikről azt hisszük, hogy ismerjük őket... Utóbbi csoport izgalmas alakja Gárdonyi Géza is. Az olvasó hajlamos azt hinni, hogy Gárdonyi csupán az Egri csillagok, A láthatatlan ember és néhány más regény írója, sőt, nagy botoran azt is gondoljuk, hogy regényein keresztül őt magát is kiismerhetjük. Micsoda tévedés! Gárdonyi még kortársai számára is sokszor megfoghatatlan, titokzatos, különc embernek hatott. Ha ma arra a kalandra vállalkozik az irodalomszerető, hogy mélyebben ereszkedik bele Gárdonyi írói világába, nem hagyhatja olvasatlanul novelláit, melyekből egy csokorra való válogatást éppen most is a kezében tart. Olvassa, ízlelgesse végig valamennyit, hogy igaz, alapos és részletes képet kapjon egy letűnt korszak Magyarországáról; kuncogjon vagy hahotázzon a ma is ismerős karaktereken, helyzeteken, bólogasson a soha nem múló bölcsességeket felismerve, és az utolsó novella végén lássa be, milyen kevéssé ismerte Gárdonyit – és mindeközben fedezze fel az Egri Remete sokszínű humorát!

Gárdonyi Géza - Korcsmáros Pál - A ​láthatatlan ember
A ​Korcsmáros Pál által eredetileg 1961-ben rajzolt fekete-fehér képregény digitálisan felújított változata. A Gárdonyi egyik legnépszerűbb történelmi regénye alapján készült képregény egy ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila – hun királynak – mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát.

Kollekciók