Ajax-loader

Rudyard Kipling könyvei a rukkolán


Rudyard Kipling - A ​dzsungel könyve
A ​bozótban megreccsennek a bokrok, és Farkas apó ugrásra készen, szinte a levegőben torpan meg, mert az orra előtt, egy alacsony ágba kapaszkodva meztelen kisgyerek áll. Soha ilyen pici, gödrös húsú embervakarcs nem került még éjnek idején farkas barlangjába. Maugli, a csupasz emberkölyök, bárhogy került is oda, ott marad, életét megváltotta a Szabad Nép Csapatának gyűlésén Bagira, a Fekete Párduc, egy frissen ejtett fiatal bikával és Balú, az öreg medve, a Vadon Törvényének mestere pedig jó szavával. Mauglit Farkas anyó neveli fel saját négy kölykével együtt, s az emberkölyök éppúgy érti a fű zizzenését, a baglyok huhogását, mint minden más élőlény a vadonban. Idővel oly merészen lódítja magát ágról ágra, hogy a szürke majmok sem különben. Elfoglalja helyét a Gyűlés Szikláján is, s ahogy nő, a falka testvérének tekinti s mindannyian a Dzsungel Urának. Akik Indiában jártak, és sokáig éltek a dzsungel közelében, mind azt állítják, hogy ez a táj semmi máshoz nem hasonlítható. Ott pirosabb a piros, zöldebb a zöld, a vizek és az ég csillogása kékebb és ezüstösebb, s aki egyszer ott élt, a vadállatokra is szeretettel gondol vissza. Rudyard Kipling is Indiában látta meg a napvilágot, ahol apja - angol szobrász és festő - azért telepedett meg, hogy felkutassa India művészetét, az őserdő mélyén rejtőző csodákat. Rudyard Kipling is apja nyomán járt, és bár beutazta a világot, és hírneves író, költő lett, soha semmi nem férkőzött olyan közel szívéhez, mint a dzsungel, és soha semmit nem írt meg olyan szépen, mint a Vadon Népének életét. Benedek Marcell ihletett tolmácsolása, Weöres Sándor gyönyörű versfordításai, Szántó Piroska rajzai festőien tárják az olvasó elé ennek a semmihez sem hasonlítható világnak tájait és alakjait.

Rudyard Kipling - Hogyvolt-mesék
Kötetünk ​a világhírű író tizenkét legismertebb meséjét tartalmazza, új fordításban, a bevezető versekkel, a tavaly megjelent exkluzív Aliz-kötethez hasonló kivitelben. Érdekessége, hogy a szerző nem csak írta, hanem illusztrálta is a meséket.

Rudyard Kipling - Fekete ​és fehér
Rudyard ​Kipling a Fekete és fehér című kötet cselekményét a gyarmatokra helyezte. A történeteket kétféle megközelítésben tárja az olvasó elé: hol az őslakosok, hol a gyarmatosítók szemszögéből tudósít. Képeket kapunk a korabéli India mindennapjairól, a helyiek (a feketék) és a gyarmatosító angolok (a fehérek) együttélésének nehézségeiről, kultúrák találkozásáról.

Rudyard Kipling - Riki-tiki-tévi
Teddy, ​az angol kisfiú boldogan él Indiában, és nem sejti, milyen veszedelem leselkedik rá és a családjára: a hatalmas ház kertjében, a bokrok árnyékában mérges kígyók rejtőznek, és az életükre törnek. Csak egyvalaki tudja megállítani a felbőszült kobrákat: Riki-tiki, a mongúzkölyök. Riki csupán akkora, mint egy macska, és egyáltalán nem tűnik túl harciasnak. Teddy azonban hamarosan a saját szemével látja, a kis mongúz igazi hős, aki szembeszáll a gyilkos kobrákkal, és olyan tettet visz végbe, amely egy felnőtt mongúznak is dicsőségére válna.

Rudyard Kipling - Három ​kópé
Stalky ​és két társa kitűnő képességekkel rendelkező kamaszfiúk, idejük nagy részét azonban mégsem tanulással, hanem a merev kollégiumi rendszabályok kijátszásával töltik. Az iskola tanárai rosszul tűrik tréfáikat, ezért mindennaposak az összetűzések, büntetések, nádpálcás fenyítések. Kipling leleményes hősei újabb és újabb trükköket eszelnek ki, hogy ellenszenves tanáraikat, diáktársaikat megleckéztessék. Ötlettárukban szerepel a padló alá rejtett oszladozó macskatetemtől a puskázás vállfajaiig számos változat; a könyv meglepő találatok, szellemes, néha bizony otrombának is mondható tréfák gazdag tárháza. Az abbahagyhatatlanul izgalmas regényben örök felnőtt- és kamasztípusokkal, a tanár-diák viszony időtlen konfliktusaival találkozhatunk. A diákcsíny mellett a becsület, tisztesség, hősiesség a könyv igazi tárgya. A kötet végén Stalkyval, mint az angol hadsereg Indiában harcoló tisztjével találkozunk, aki diákkori leleményességével, önfeláldozásával számtalan nehéz helyzetből menti ki bajtársait. Így válik az egyszerű diákcsínyek kieszelőjéből igazi hős, s a diáktörténetből pedig háborús kalandregény.

Oscar Wilde - O. Henry - Edith Nesbit - Rudyard Kipling - E. T. A. Hoffmann - Theodor Storm - Csodadolgok
Csodadolgok ​földön és égen, levegőben és szárazföldön, valóságban és álomvilágban - csak a gyerekek fantáziája tükrözheti vissza mindazt a csodát, amit a szépirodalom mesterei az olvasók elé tárnak. A hat világhírű író újrafordított művében - A kis Makranc, Diótörő, Canterville kísértete, Háromkirályok ajándéka, A haza megmentői, Hogyan lett púpos a teve - az emberek és az állatok világának számtalan csodálatos pillanata elevenedik meg. A kötet két gyönyörű és klasszikus karácsonyi történetet is tartalmaz.

Rudyard Kipling - A ​dzsungel könyve 2.
Fogjatok ​fejszét és öljétek meg, mert ez a gázló krokodilja! Vajon sikerül megvédenie a kicsiny mongúznak a házat a fenyegető kígyóktól? Hogyan lesi meg egy fiú éjszaka a dzsungelben az elefántok táncát? Mi lesz a sorsa a gázló hatalmas, emberevő krokodiljának? Talál-e új hazát magának és társainak Kotik, a fehér fóka? A kötetben az indiai őserdő és az Északi sarkvidék varázslatos történeteit gyűjtöttük egybe. Örökzöld történetek, melyek minden korban lebilincselik az olvasókat. Ajánlott olvasmány, nem csak az iskolákban, de szívből jövően is. Kövesd a dzsungellakók kalandjait!

Rudyard Kipling - Kívánságok ​háza
A ​dzsungel könyve világhírű szerzője, az 1907. év irodalmi Nobel-díjasa kitüntetett helyet foglal el az irodalomtörténet panteonjában. Azt azonban csak kevesen tudják róla, hogy számos fantasztikus, sőt tudományos-fantasztikus történetet is írt. Kötetünk ezek legjavát nyújtja át csokorba kötve. Találkozhatunk bennük tengeri szörnyekkel, kísértetekkel, öntudatra ébredt gépezetekkel, de olvashatunk a múlttal létesíthető rádiókapcsolatról, az első mikroszkópról és a bolygómozgások emberi testre gyakorolt hatásairól. A kötet legnagyobb részét pedig két, egymáshoz kapcsolódó kisregény teszi ki, amelyek elképzelt futurisztikus világában a légi közlekedés a mindennapok részévé vált, és a forgalmi irányítóközpontból a totalitárius hatalom elnyomó szervezete lett. Orwelli és wellsi látomások váltakoznak könnyedebb hangvételű írásokkal ebben a különleges gyűjteményben, melynek darabjai egytől egyig most olvashatók először magyar fordításban, új megvilágításba helyezve egy irodalmi nagyság munkásságát.

Rudyard Kipling - Kim
Miközben ​a brit titkosszolgálat borzongatóan izgalmas mesterkedései zajlanak Indiáért és Ázsia belső területeiért, ez a regény felöleli szinte egész India szellemiségét, s a benne zajló életet úgy mutatja föl nekünk mint a boldogulás legsikerültebb és legtartósabb példáját. Az ebben a világban élőket (minden rendű és rangú embereket, isteneket, szellemeket, állatokat, növényeket, vizeket, hegyeket) önfeledt, olykor szenvedélyes játszótársaknak látjuk, akik soha nem tudnának jobbat elképzelni annál, mint amit éppen csinálnak. India tehát – ezek szerint – maga a Paradicsom, s a mi boldogságunkhoz sem kell több, mint jól odafigyelni lakóira, ellesni tőlük életük titkait, s követni példájukat. Kipling a Kimben (talán akarata ellenére) India himnuszát írta meg. A legértőbb és legszeretetteljesebb könyvet, amit valaha Kelet lakóiról és kultúráiról Nyugaton írtak. Ha valaki szeretné tudni, hogy Kipling mivel érdemelte ki a Nobel-díjat, olvassa el az ördöngös Kim ifjú életének felemelő történetét.

Rudyard Kipling - The ​Man Who Would Be King / Az ember, aki király akart lenni
Az ​ember, aki király akart lenni - mint Kipling szinte minden műve - Indiában játszódik. Narrátora egy újságíró, aki előbb egy furcsa angol csavargóval találkozik, majd a férfi barátjával megjelenik nála, és tudatják vele, hogy Afganisztán távoli vidékének, Kafirisztánnak uralkodói akarnak lenni. Az elbeszélő másnap ismét találkozik velük, amit furcsa maskarában egy karavánnal indulnak útnak. Három évvel később a szerkesztőségében megjelenik egy nyomorék, elgyötört koldus, és elmeséli a viszontagságokat, amelyeken barátjával, Kafirisztán önjelölt királyával keresztülment. A két angol - szabadkőművesek, mint a narrátor és maga Kipling is - úgy szervezi meg a társadalmat, mint egy nagypáholyt, önmagukat nagymesterré nyilvánítják, a kormányzott néppel pedig elhitetik, hogy ők istenségek. A "királyon" egyre inkább elhatalmasodik a nagyzási hóbort, s amikor elhatározza, hogy egy helybéli leányt feleségül vesz, és dinasztiát alapít, tragikus események lavinája indul el. A "királyt" megölik, társát keresztre feszítik, ám ő életben marad, így el tud jutni az újságíróhoz, hogy előadja kérészéletű királyságuk történetét. A drámai elbeszélés sötét iróniával ábrázolja a szabadkőművesség hatalomvágyát és a brit gyarmati uralom zsarnoki természetét.

Kollekciók