Ajax-loader

Jókai Mór könyvei a rukkolán


Jókai Mór - A ​barátfalvi lévita
Folyóiratban ​1857-ben, könyv alakban 1858-ban jelent meg először Az elátkozott család. A regény a 18. században játszódik, a komáromi protestánsok, és katolikusok küzdelméről szól. Az 1756. évi földrengés rövid időre egymáshoz közelíti a vetélkedő felekezeteket: a katolikus Malárdy Ferenc alispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fatemplom építésére, de a katasztrófa elmúltával tüstént le akarja bontatni a templomot, sőt fejszével ő maga vág bele. Malárdy alispánná választásának évfordulóján egy ünnepségen megjelenik egy jóképű fiatalember, aki Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be: megszeretteti magát a családdal, és feleségül veszi Herminát, a szülők szemefényét. Az ifjú férj azonban álnevet viselt; valójában református családból való, apja, Gutai Thádé fölismeri, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák, és félreértések után a szerelmesek visszatalálnak egymáshoz, az ellenségeskedő apák összebékülnek. Történetük A bártfalvi lévita című regényben folytatódik (Pesti Napló: 1897, könyv alakban: 1899). A valódi, idősebb Kadarkuthy bosszút akar állni a névbitorló Guthay Lőrincen (a később született regényben dzsentris névformát használ az író), aki a Bükkben, Barátfalván él lévitaként – református lelkésztanítóként –, inkognitóban. Keresi, és megtalálja. Amikor már-már élethalál harcra kerülne közöttük a sor, Kadarkuthyt farkasok támadják meg, Lőrinc pedig megmenti, és kibékülnek. Van olyan nézet, hogy Barátfalva mintája Tardona, ahol Jókai rejtőzött a szabadságharc leverése után. – A cselekményben dús, detektívregény típusú regénykettős nem tartozik az életmű fő vonulatába, de izgalmas olvasmány, és stiláris értékei is figyelemre méltók. – Mindenkinek ajánlható.

Jókai Mór - És ​mégis mozog a Föld
Az ​És mégis mozog a föld nagylélegzetű, romantikus történet, melyet a magyar történelem eleven eseményeiből formált Jókai teremtő képzelete. Főhősében a felvilágosodás és a reformkor legnemesebb törekvései találkoznak; a nagyívű pályaképbe Csokonai, Kisfaludy Károly és Katona József tragikus életútjának eseményeit sűrítette Jókai. Jenőy Kálmánt éppúgy kicsapják a kollégiumból, mint Csokonait: egy csizmadia kegyelemkenyéren nyomorog, mint Kisfaludy; a drámáját ugyanolyan fagyos közöny fogadja, mint Katona Bánk bán-ját. A magyarok őshazáját kereső Barkó Pálban pedig Kőrösi Csoma Sándorra ismerhetünk. De nemcsak a kiváló jellemek adnak itt egymásnak találkozót. Az egész ország élvezi Csollán Berti durva tréfáit, Bálvándy gróf "nagystílű" csínyjeit. És a német színház előadásait. Mert magyar színháza ez idő tájt nincs az országnak. Ezzel a parlagi állapottal veszi fel a harcot az elhivatottak maroknyi csoportja: költők, színészek, tudósok. Hősi küzdelmük kel életre a regény lapjain, a romantika sajátos fényeiben, meseszerűen és mégis történelmi hűséggel.

Covers_32457
elérhető
0

Jókai Mór - Tégy ​jót
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Az ​arany ember
Mikszáth ​Kálmán Jókairól írt könyvében a legpoétikusabb Jókai-műnek nevezi: "Oly szép, mint egy hajnali álom - mondja. - Valahányszor Komáromba megy témáért, mindig aranyat hoz. Komárom az ő Klondyke-ja." Aligha túlzás a kortárs és tanítvány elragadtatott megállapítása. Az arany ember, a legnépszerűbb Jókai-regény, valódi remekmű. Az ifjú olvasókat talán erősebben vonzza A kőszívű ember fiainak hősi romantikája, más korosztályokat talán jobban lenyűgöz az Egy magyar nábob jellegzetes nemzeti koloritja, de Az arany ember olvasottsága sem életkorhoz, sem nemzetiséghez nem kötődik, ez a legtöbbször és legtöbb nyelven megjelent műve. Balatonfüreden írta, mégpedig összesen nyolc hét alatt. A komáromi gyermekkor élményei, férfikorának nagy érzése ötvöződik a teremtő fantáziával. Az örök életű mesén túl ez a mű korának fontos kérdéseire is keresi-kutatja a választ: az egyéni és társadalmi boldogulás megteremtésének lehetőségét.

Jókai Mór - A ​két Trenk
A ​regény elsősorban Trenk Ferenc báró viselt dolgait beszéli el. Előbb a császári, majd a cári hadseregben szolgált. Az osztrák örökösödési háború idején ötezer főnyi pandúrcsapatot szervezett, s nagy bátorságot tanúsított a harcmezőn. Ezredessé léptették elő, de két év múlva kegyetlenkedései miatt megfosztották rangjától és örökös várfogságra ítélték. Jókai szerint kiszámított módon mérgezte meg magát, hogy a nevenapjára előre bejelentett halálával még egy utolsó gonosz tréfát űzzön ellenségeivel. A másik Trenk: Frigyes, Ferenc unokaöccse, egészen fiatalon II. Frigyes testőrtisztje lett, de unokabátyjával folytatott levelezése miatt hamarosan börtönbe kerül. Jókai nem elégszik meg az izgalmas események leírásával, hanem megmutatja, hogy a kalandorok is emberek, akik sok-sok lelki fájdalommal küzdenek.

Jókai Mór - Magyarhon ​szépségei
Jókai ​Mór személyes élmények alapján ismerte az akkori Magyarországnak szinte minden táját. Otthon érezte magát a fővárosban, Szegeden, Kecskeméten, Pozsonyban, Komáromban, Pápán, Kassán, Debrecenben, a Hortobágyon, a Tisza mentén, a Dráva mellékén, a Balaton vidékén, a Kár-pátok között, a Vág völgyében, a Szepességen, Erdélyben. A történeti mondák hőseit és színtereit jelenítette meg nemcsak regényben és novellában, hanem a magyar nemzet történetét feldolgozó regényes rajzaiban is. Tájélményeit gyakran szépprózai munkáiban használta fel a környezet rajzához, újságcikkekben is közzétette útiképeit, hogy azután gyűjteményes kötetekbe rendezve bocsássa olvasói elé ezeket az írásokat. A Magyarhon szépségei mellett a Magyar föld, az Emlékeimből, az Életemből, Úti táskámból című könyvei ugyancsak tartalmaznak hasonló tartalmú és műfajú közleményeket. A gazdag kínálatból kötetünk két témakört emel ki: az egyik a Balaton vidékére, a másik Erdélybe viszi el az olvasót Jókai tolla nyomán. A befagyott Balaton képét akár Az aranyember egyik fejezetéből is megismerhetnénk, Jókai azonban fontosnak tartotta, hogy közvetlenül is kinyilvánítsa személyes vonzódását és benyomásait. "Sok szép tájékát bejártam hazámnak; … de mindeniknél jobban megragadott a Balaton-vidék" - vallotta meg. Bájos menyasszonyhoz hasonlítja, aki minden ponton új bájait tárja fel, minél tovább nézzük, annál szebbnek látjuk, s mindig mosolyog. Jókait a Balatonnál elsősorban a tájkép ragadja meg, tüneményként írja le színeit és hangjait. De van szeme az itt élők életmódjának rajzához, meg-jelenítő erővel mutatja be például a halászok küzdelmes munkáját. A balatoni tájat a "magyar Tempe-völgy"-nek nevezi, s ezt nagy elismerésnek szánja. Korának művelt olvasói járatosak voltak az antik kultúrában, számukra sokat mondott ez a megjelölés. A Tempe a Péneiosz folyó szűk völgye Görögországban, az Olymposz és az Ossza hegység között, s az ókorban Apolló kultuszhelye volt. Nevét gyakran kölcsönözték más tájak szépségének kiemelésére, Jókai tehát e megjelöléssel egyrészt a megkapó látványra, másrészt a benne fellelhető kulturális értékekre utalt, hiszen vissz-hangot vert benne a regék, a népmondák sok-sok emlékei.

Jókai Mór - A ​Damokosok
Mit ​adhat egy Jókai-regény a magyar olvasónak 2011-ben? A regény Erdély aranykorát megelőző korból, a II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratát követő időkben játszódik. E balsikerű hadművelet következményeként az erdélyi sereg színe-java tatár fogságba került, köztük Damokos Tamás csíki főkapitány, valamint Czirjék Boldizsár a furfangos székely ezermester is. Az ő szökésével indul meg a cselekmény, mely aztán Damokos Tamás kiszabadítására irányul és a továbbiakban számtalan izgalmas fordulatot vesz. Jókai kiváló történelmi regénye a mai modern művekkel is felveszi a versenyt. Hatalmas fantáziával, sok humorral színesítve letehetetlen olvasmánnyá teszik a regényt, melynek fő mondanivalója a becsület, a hűség és a hazaszeretet. Ezek még a 21. században is fontos értékek…

Jókai Mór - Kelet ​királynéja
"Jókai ​száz kötete - írja Krúdy Gyula - a magyar nemzet levelesládája, amelyben írott emléke van minden tündéri álmunknak, bús bánatunknak, csengő kedvünknek és hervadtságában is andalító szerelmünknek. Jókai mindenkinek írt: az ifjúnak, aki ideált keresett, a pünkösdi leányzónak, aki a szerelmet még nem ismerte, és az öregnek, aki mindig csak arra szeret gondolni, ami ötven esztendő előtt történt vele. Jókai nem egy ember, hanem az egész tizenkilencedik század, regényességével, érzelmességével és hóbortosságával..." Kosztolányi Dezső így jellemzi: "Ő a mesterfejedelem, az álmok országának királya. Ez a kék szemű, szikár férfi, akit ismerősei gyöngének, ingatagnak, erélytelennek neveznek, a tizenkilencedik század fordulójánál úgy áll regényes, eddig elképzelhetetlen termékenységével, mint egy Herkules, az írás Herkulese... Nem volt a szó hétköznapi értelmében "megfigyelő". Jókai csak a távolság ködéből tudott ihletet meríteni. Kínába, Oroszországba rándult, vagy messzebb, az időbe, visszafelé, a törökverő harcokba, a táblabírák, regényes nábobok, debreceni diákok közé, s előre a huszadik századba, melyet kísérteties érzékkel sejtett meg. Csak a szertelen, a borzalmas, a csodás vonzotta. Ennek a mesevilágnak saját lélektani törvényei vannak. Ellentétekben gondolkodott, mint a gyermekek és ősnépek, melyek a Fény és a Sötétség, a Nap s az Éj, a Jó és a Rossz szellemeiről, Íziszről és Oziriszról, Ormuzdról és Ahrimánról beszélnek. Nála is Hősök és Gyávák tusakszanak egymással. Angyalok és Ördögök, Szentek és Démonok. Két kedvenc színe: a fehér s a fekete. Egy keleti regét álmodott vissza." Kosztolányi szavai minden bizonnyal Jókai történelmi mondáira, regéire találnak a legjobban, azokra a beszélyekre, amelyeknek javát ebben a kötetben olvashatjuk. Varga Katalin Jókai Mór nem-magyar tárgyú történeti elbeszéléseit - vagy inkább meséit - gyűjtötte össze itt: csupa színes és fordulatos írás hűségről és árulásról, jóságról és gonoszságról, szeretetről és gyűlöletről, forró életről és jéggé dermesztő erőszakos halálról - a történeti mag, az egyiptomi, görög, római, kínai, középkori, orosz vagy dél-amerikai háttér csak kiindulópont, ugródeszka, mely messzire röpíti az író képzeletét, felajzza mesélőkedvét, hogy az merészebbnél merészebb ötletekkel, új és új arabeszkekkel dúsítsa azt a keveset, amit múltunkról, az emberiség múltjáról tudunk.

Jókai Mór - Tégy ​jót / A három királyok csillaga
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - Politikai ​divatok
Hiába ​mondják nekünk, válasszátok külön a magányéletet a közélettől; tudjatok érzelmesek lenni, mint a német, praktikusok, mint az angol, elmések, mint a francia - költők azok, anélkül hogy politizálnának. Írjatok úgy, hogy az elmondott mese ne legyen feltűnően magyar történet, tele a közélet lármájával; hogy tudja azt élvezni akármi nemzet szülötte is, egyszóval: ne írjatok mindig irányregényt. Nem lehet szót fogadnunk; lehetetlen az. Nálunk minden életregény, minden családi dráma annyira össze van nőve a nemzet közéletével, az általános bú és öröm, a történelmet alkotó közemelkedés és süllyedés minden egyes életregény alakulására oly határozott befolyással bírt mindenkor, hogy ez alaphangot semmi költő nem mellőzheti, anélkül hogy élethűtlen vagy éppen frivol ne legyen. Kérdezzétek meg a családi szakadások okait - közélet viszályaira fognak visszavezetni. Kérdezzétek meg nagy jellemek kiemelkedését, elbukását - politikai katasztrófákat fogtok találni. Kérdezzétek meg a feldúlt életpályák viszontagságait, kérdezzétek meg az elszegényült falvak urát - a közélet kuszált viharaira utalnak vissza. Tudakoljátok az özvegyek könnyeit, miért hullanak, az árvák sóhajait, hová repülnek; azok mind-mind országos bajokhoz fognak elvezetni. S ha rokonszenv után vágyó kebletek egy ideálért sóhajt, férfi vagy nő eszménykép legyen az, ott is fogjátok érezni, hogy aki csupán az ábrándozónak volt ideálja, az csak félig töltötte be a szívet, s egész embernek azt ismerjük el, aki nemcsak magának élt. Saját légkörünk ez. ezt leheljük ki, ezt leheljük be, mint éltetőt, mint fojtót; ez keserít, ez édesít, mint a gyümölcsöt a hegyi lég, melytől a szőlő édesebb lesz, a torma pedig keserűbb, mint a csendes lapályi kertben. Nálunk mindenki benne él a közéletben; a munkás ettől várja jobb sorsát, a kereskedő üzlete felvirágzását; a tudománynak ez ad vállára szárnyat vagy lábára láncot; a jellem ebben edződik acéllá vagy olvad salakká; ennek saját kultusza van, saját dogmái, saját költészete és különösen saját divatjai. Ki ne tudná, csak másfél évtized alatt hány politikai eszme vált uralkodó divattá közöttünk; hány áldozatot és milyen nagyokat vitt magával, akiknél az több volt, mint divat, s akik hívek maradtak még akkor is eszméikhez, midőn azok már kimentek a divatból? E korszakot igyekezett visszatüntetni regényem, melynek bizonyosan számos hibái között első helyet foglalhat az, hogy több munkája volt benne az emlékezetnek, mint a képzelmi erőnek. Ismerős alakokat egyébiránt ne keressen e regényben az olvasó. A fényképezés szép tudomány, de nem művészet. Az életírás a historikus feladata, nem a költőé. Regényem nem élő személyeket, hanem a kort igyekezett híven visszaadni. Pest, augusztus 18-án, 1862.

Jókai Mór - Névtelen ​vár
A ​francia forradalomban kivégzett királynő, Marie Antoinette kislányát őrzi, rejtegeti a Fertő tó partján álló kastélyban, a Névtelen várban a regény főhőse, egy Magyarországra menekült emigráns francia gróf. Jókai egyik legromantikusabb regénye a Névtelen vár, teli titokkal, cselszövénnyel, Bourbon-liliomos misztikával, szűzies-éteri szerelemmel (mert a fogoly kis királylány persze beleszeret nemes védelmezőjébe, aki persze nem viszonozhatja vágybeli királynője érzelmeit). De egyben az egyik legszebb Jókai-regény is a mű: a Fertő-vidék csodás hűségű leírása, a régi magyar élet felejthetetlen tablója, a táblabírás, ősi nemesi, megyei világ nagyszerű felidézése, sajátos ragyogásának, provinciális bájának halhatatlan megörökítése.

Covers_125925
elérhető
0

Jókai Mór - Görögtűz
"A ​Görögtűz nem regény-, hanem cikluscím, amely alá Jókai "mindenféle igaz hívő népek történetéből" merített elbeszéléseit rendezte. A Görögtűz szövege csak a Nemzeti Kiadás (1897) keretében nyerte el mai formáját" - írja az Utószóban Gángó Gábor. ; Két kisregényt fűz egybe a kötet: mindkettő a 19. század első felében, Oroszországban játszódik. Történelmi hátterük a cári birodalom és a kaukázusi, illetve szibériai népek közötti háborúk. Ezek okára, eseményeire az író azonban csak bevezetésként utal, főként fordulatos mesét, vadregényes tájakon zajló kalandokat akar nyújtani. ; Riumin a cári hadsereg ezredese volt, mielőtt álruhában nekivágott a Kaukázus szorosainak, hogy a leigázatlan hegyi törzsek között megkeresse a hegyvidék titkos aranybányáit. Csak így mentheti meg magát és családját a száműzetésből: felségárulással vádolják. A világtól elzárt udi tartományban nemcsak az aranytitkot, hanem az "amazon királynő" szerelmét is megszerzi. Mikor aztán útrakel Izméné nevű kísérőjével, a menekülőket a szerelmes uralkodóasszony vízárral pusztítja el. A második írás novellisztikus füzér: Samyl fiai - cserkesz hercegek - hallgatják feleségeik elbeszéléseit Irzambekről, a "kalmuk" nemzet Szentpétervárra került trónörököséről. A házassági história, mely a szibériai néptörzs teljes leigázásához vezet, a korabeli orosz politika fortélyos eszközeit példázza. (A Hon című lapban folytatásokban megjelent írás - érezhetően - befejezetlen maradt.) Jókainak ez a műve régen jelent meg, minden bizonnyal sok olvasó fogja újra felfedezni.

Jókai Mór - Felfordult ​világ
Jókai ​kevéssé ismert, a szakirodalomban túlságosan elmarasztalt regényének nagy része 1858-ban jelent meg folytatásokban a Magyar Sajtó című lapban; a befejezés évekkel később, a kötetben való megjelenés előtt készült el. A halogatás oka Nagy Miklós mértékadó véleménye szerint az lehetett, hogy a téma nem ihlette annyira az írót, mint más egyidejű vállalkozásai. Az 1857-58-as gazdasági válság és Jókai akkori pénzügyi nehézségei is motiválták, hogy a pénz, a tőzsde, az eladósodás motívumai foglalkoztatták. A mélyebb indíték Jókai aggódása a nemesség polgárosodásának tévútjai és a polgárság parvenü rangkórsága miatt. Az általa ajánlott javított kapitalizmus eszméjét a regényben Fehér Gyula képviseli, az a "hazafi", aki szorgalmával, vasakaratával, gyakorlatiasságával önerőből érvényesül, és a magáéval együtt a közösség ügyét is előre viszi. Nem rangkórságból vagy érdekből, hanem szerelemből vesz feleségül grófleányt. A szerteágazó cselekmény főbb mozzanatai: Borcz Mihály és Torhányi András, a felfuvalkodott, anyagias újnemes és a szédelgő kereskedő egyaránt tönkremegy; gyermekeik érdekházasságával kapcsolatos terveik ellenük fordulnak. Egy másik szálon szerelem fejlődik ki Somlyóházi gróf leánya és Fehér Gyula között: "a táblabíró fia és a gróf leánya, mint szerény gazda, mint szorgalmas gazdasszony, ha kincseket nem is, de független, senkinek nem bókoló állást tudtak kivívni maguknak". Az egyszerűsítő célzatosságért néhány emlékezetes részlet kárpótol (főleg az Egy farsang az Alföldön című fejezet). A Jókainál szokatlanul puritán stílus és hang sok mindenben Mikszáthot előlegezi.

Jókai Mór - Nógrádi Gergely - A ​kőszívű ember fiai
A ​három Baradlay fiú és bátor édesanyjuk szenvedélyes története megdobogtatja az olvasók szívét. A barátjáért a farkasokkal is szembeszálló hűséges Ödön, a heves és férfias Richárd, a félénk, de önfeláldozó Jenő küzdelmét izgalmas és fordulatos regényben tárja elénk „a nemzet mesemondója”. A gyönyörű Aranka, a hős Edit, és az elvetemülten gonosz Alfonsine pedig a nagy magyar mesemondó imádott vagy gyűlölt nőalakjai közül is kiemelkednek. Az anyai gondoskodás, és a hazánk iránti szeretet legnagyobb és legismertebb magyar regénye A kőszívű ember fiai. Mindenkinek szól, legyen hát ez a 21. századivá varázsolt Jókai-mű valóban mindenkié.

Jókai Mór - Sárga ​rózsa
A ​történelmi regények kivételes egyéniségei helyett az író tekintete ezúttal a hortobágyi puszta hősei felé fordul: sorsukon, tragédiájukon keresztül egy eltűnőben levő világot örökít meg. A regény alapszövete hatalmas szenvedélyektől duzzadó szerelmi tragédia. A romantikus fordulatok mellett hiteles emberi arcok, a pusztai élet mindennapjainak izgalmasan szép rajza és felejthetetlen élményt nyújtó tájleírások teszik teljessé a Sárga rózsa világát.

Jókai Mór - Őszi ​fény
Részlet ​a könyvből: Ki ne hallotta volna a bielistoki uradalomnak a hirét? Ott vannak azok a lankás ősrengetegek, a melyekben még a bölény otthon van, ez a marhák őse: az ökrök között a herczeg; - másutt min kipusztították már egész Európából. Ezek most az orosz czár vadjai, s azokra csak a Romanowok s az ő meghivott magas vendégeik vadásznak. De még hiresebb Bielstok arról a meseszép kastélyról, melynek méltán adták azt a nevet, hogy a "lengyel Versailles". Olasz renaissance-stylban épült, feldiszítve kivül-belül a legelső mesterek szoborműveivel és festményeivel, bronzokkal és mozaikokkal; körülvéve a világ legszebb díszkertjei által, melyekben az exotikus fákat télire egész nagy faházakkal takarják be; nyáron ott virítanak a gránátalmák és czitromfák a szabadban. Gyakran kijön a medve az erdőből, letépi a czitromot, s aztán ordít tőle, mikor megette. A hirhedett kastély nincs "egy" családnévhez kötve. Minden emberöltőn más családczímer került a homlokzatára. Volt a Moszkowszkyaké, a Potoczkyaké, a Braniczkyaké, a Csernuszkyaké. Az azokelőttit már csak úgy jelzi a néphagyomány, hogy "Cservenyi sztaroszt" (veres főispán).

Jókai Mór - Fekete ​gyémántok
A ​regényben két vállalkozó áll egymással szemben: Berend Iván, a bondavölgyi kis bányaüzem vezetője, és Kaulmann Félix részvénytársasága. Kaulmann minden erővel - főleg Sámuel apát segítségével - igyekszik megszerezni Berend üzemét és a környező nagybirtokot, a Bondaváry grófok tulajdonát. Berend - bármennyire kiváló tulajdonságok és nagy ésszel rendelkezik, s bármilyen példásan vezeti is a kis üzemet - hamarosan elbukna az egyenlőtlen versenyben, ha nem segítené egy romantikus véletlen. A cselekmény elején Kaulmann Félix Bécsbe csalja a gyönyörű szép munkáslányt, Evilát. Vőlegénye, Szaffrán Péter - aki szintén Berend munkásai közé tartozik - bosszúból felrobbantja a részvénytársaság tárnáit. A Kaulmann-féle vállalkozás összeomlik, s az égő szénréteget csak Berend Iván korszakalkotó találmányával tudják eloltani. A végkifejletet számos romantikus fordulat előzi meg: a pesti társasági életből vett jelenetek, Berend Iván társasági sikereinek mozzanatai, a Bondaváry grófok története, Evila sorsának alakulása, Kaulmann Félix és Sámuel apát vagyonszerző törekvéseinek akciói.

Jókai Mór - Börtön ​virága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_48703
elérhető
0

Jókai Mór - Árnyképek
TARTALOM ​ Vándoroljatok ki! Adamante A munkácsi rab Egy halálitélet Valahány ház annyi szokás A szökevény A remete hagyománya Az erdők leánya

Jókai Mór - Az ​élet komédiásai
1876-ban ​íródott a regény. Bár Jókai Mór 50-70-évek között volt legtermékenyebb és legsikeresebb, hiszen ebben az időben az ő regényei tartották életben a magyar népet, mégsem szabad megfeledkezni az ezt követő időszakról. Az élet komédiásai egy kedélyes hangvételű humorral teli, de csöppet sem komolytalan mű. Jókai Mór ezt a művét ő császári és királyi felségének Erzsébet ausztriai császárnénak, Magyarország koronás királynéjának legmagasabb kegyteljes engedelmével, legmélyebb hódolattal ajánlotta.

Jókai Mór - Egy ​az Isten
Hogyan ​lehet elrekeszteni a valóságos világ parányi részét, és paradicsommá avatni azt? Csakis egy szerető asszony segítségével, akiért keményen megküzdött a férfi. Zboróy Blanka és Adorján Manassé egymásra találásának és szerelmük kialakulásának története ez a regény. Ebbe a történetbe az 1848-as forradalom egyes eseményei is beleférnek, s a múlt századi Torockó életét is bemutatja az író. Sorozatunk újabb kötete azt bizonyítja, amit sajnos gyakran hajlamosak vagyunk elfelejteni: történelmünk tényleg "vérzivataros" volt, de a magyar irodalom pontosan ezt a hosszú küzdelmet ábrázolva teremtette meg a maga időtálló értékeit. Gondoljon hát arra a nyájas Olvasó, hogy szöveg van előtte, szép, ízes, romantikus regény, egyenes tartású mondatok. Jókai Mór tollából, akinek művei könnyen megtalálják közönségüket: barátságosak és ibolyaszeműek, mint az a gyermeki felnőtt, aki írta őket.

Jókai Mór - Az ​elátkozott család
Folyóiratban ​1857-ben, könyv alakban 1858-ban jelent meg először Az elátkozott család. A regény a 18. században játszódik, a komáromi protestánsok, és katolikusok küzdelméről szól. Az 1756. évi földrengés rövid időre egymáshoz közelíti a vetélkedő felekezeteket: a katolikus Malárdy Ferenc alispán engedélyt ad rögtönzött protestáns fatemplom építésére, de a katasztrófa elmúltával tüstént le akarja bontatni a templomot, sőt fejszével ő maga vág bele. Malárdy alispánná választásának évfordulóján egy ünnepségen megjelenik egy jóképű fiatalember, aki Kadarkuthy Viktor néven mutatkozik be: megszeretteti magát a családdal, és feleségül veszi Herminát, a szülők szemefényét. Az ifjú férj azonban álnevet viselt; valójában református családból való, apja, Gutai Thádé fölismeri, és magával viszi. Romantikus kalandok, intrikák, és félreértések után a szerelmesek visszatalálnak egymáshoz, az ellenségeskedő apák összebékülnek.

Jókai Mór - A ​tengerszemű hölgy
Egy ​nő, akinek szeme tengerszem, a csodát jelenti a szemébe pillantó férfi számára. A csoda pedig birtokolhatatlan. Erzsike szédelgők, csábítók, kerítők prédája lesz, férfiaké, akiket nem érint a csoda. Utolsó férjét megöli, és a márianosztrai fogházban fejezi be életét. Mi történik egyetlen méltó hódolójával? Az ő sorsa nem tragikus. Humora sosem hagyja cserben, szenvedélyesen érdekli a történelem és a politika, leköti az írás. Egyébként Jókai Mórnak hívják. Jókai önéletrajzi ihletésű, öregkori remekét nyújtjuk át az olvasónak.

Jókai Mór - A ​lőcsei fehér asszony
"Azt ​beszélik - közelít Jókai regényének hősnőjéhez - hogy ez a nő elárulta nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki nemzetáruló volt. És ugyanez a Ghéczy Juliánna később, mint önfeláldozó vértanúja a magyar szabadság ügyének, tűnik el a láthatáron. Jön, mint egy üstökös, leszáll, mint egy csillag... Hol a megoldás, ez ég-pokol különbségű ellentmondás egy nő jellemében? Két lelke volt-e ez asszonynak?... A múltnak árnyait csak a költőnek van joga felidézni: mit tettek, miért tették? A lőcsei asszony majd megfelel arra." Megfelel-e valójában? S az igazsághoz híven?

Jókai Mór - A ​lélekidomár
A ​lélekidomár a reformkorral, a szabadságharccal foglalkozó nagy művek után, 1889-ben íródott. Címszereplője messze van már - korban is, tettben is - a szabadságharc hőseitől. Jellemében ugyanolyan feddhetetlen, mint Jókai bármely főalakja, s egy csodálatos, s ezért "bűvös" hatalma van felettük. A gonosztevőket vallomásra bírja, zabolázhatatlannak hitt női személyeket megszelídít. A könyv az önkényuralom alatt hatalmassá duzzadt betyártársadalom felszámolásáról, nemzetközi szélhámosok detektívregénybe illő izgalmakkal leírt leleplezéséről szól, hosszú kutatásról egy titokzatos kincs után, amely annyi ember boldogtalanságát okozza. Továbbá két, szenvedéllyel és szenvedéssel teli házasságot mond el: Lándory Bertalan, a lélekidomár tragikus szerelmét Godivával, akit árvaságából kiemel, életre formál, felébreszti érzéseit, újból gazdaggá tesz és végül nejéül kap, később az özvegyült hős fáradozásait egy francia család szövevényes ellentétei közt az igazság érdekében; majd megbékélését egy új, nem kevésbé hű és szerető feleség oldalán. - A Gángó Gábor értő utószavával kiegészülő regényt a nagy eszméktől való elfordulása, "magán-tematikája" ellenére Jókai eleven stílusa, mesélőkedve teszi mindenki számára élvezetessé.

Jókai Mór - Jocus ​és Momus
Az ​első, 1888-as, majd e mostani megjelenés alapjául szolgáló 1893-as kiadás óta íme ismét olvasható Jókai szellemdús, sajátos humorú anekdota-gyűjteménye, a Jocus és Momus. Remek körképet és korképet kapunk a 19. század második felének politikai, társadalmi eseményeiről, pletykáiról, furcsaságairól, huncutságairól. Különösen kedvesek a Deák Ferenc-anekdoták, a félreértésekből fakadó mulatságos helyzetekről, a népi kópéságokról mesélő írások. Jókai páratlan szókincse, beleértve a monarchia mindennapos idegenszó-használatát is, különös élményt nyújt olvasóinak. Már címadása is jókaias: a latin iocus tréfát jelent, a Momus a Mómosz latinosított változata, aki a görög mitológiában a gúnyolódás, a kritika istene, az írók, költők patrónusa. A mai helyesíráshoz igazítva, nyelvezetét meghagyva adjuk közre ezt a páratlan adoma-gyűjteményt.

Jókai Mór - A ​kétszarvú ember
Magyar ​ének csendül fel a török főtiszt kertje közelében... Egy elárvult testvérpár keresi messze, ismeretlen földön pogány rabságba hurcolt édesapját, s hangszerét pengetve, szomorú dalt énekelve gyűjti a váltságdíjat. Félelmetes az idegenség, a magány, de még félelmetesebb a mendemonda a sziklák titokzatos lakójáról, a kecskeszőrű, homlokán szarvakat viselő, patás lényről. Élő vagy kísértet? Ember vagy ördög? És segít-e a török basa magyar felesége? Megtalálják-e elveszett apjukat? Létezik-e a kétszarvú ember, s ha igen, ki az? A török árnyékában élő Erdélyi Fejedelmség határvidékére kalauzol ez a mostani, kitalált horrortörténeteknél is izgalmasabb kisregény

Jókai Mór - Nincsen ​ördög
Hogyan ​lesz Dumány Kornélból Mr. Du Many, másképpen Silver-King, azaz amerikai ezüstkirály? A magyarországi képviselő-választásokon csúffá tett, szégyenletes házassági komédiába kevert nemes jellemű férfi - aki még egy mesés értékű örökség átvételének is ellenáll - kalandos életét meséli el Jókai.

Covers_167676
elérhető
0

Jókai Mór - Dekameron
_Tartalom:_ A ​láthatatlan seb Cseréljünk vőlegényt Egy női szó Bölcs Hamlet A hold Velezke A régiségbúvár A csillagos szoba Én lehettem volna az Régi hű szerető Egy komondor naplója Még egy csókot A peregrinus Az áruló gyűrű Emberek és kétlábú állatok Sic vos, non vobis A kénytelen mulatság A bizebán Három a tánc Xelenhoa és Toipingvang Bolivár Violanta Ne légy Othello! Hogy nyerik meg a nőket Tízmillió dollár Mit beszél rólunk a világ? A vén sas Mi van a föld alatt? Zöld mulatság Eget vívó szerelem Történetek egy ócska kastélyban A jó ember Aki nem talál haza Mit tudnak a nők?! I love you

Jókai Mór - Az ​új földesúr
Jókainak ​egyik legnépszerűbb s egyben legvitatottabb regénye. Azok a remények, melyek a polgárosodásért küzdő magyarság legjobbjait fölvillanyozták, a regény megírásának idején szétfoszlani látszottak. A reménytelenségnek ebben az időszakában Jókai bizakodása időszerűtlennek tűnik. Jókai vigasztaló és bizakodásra serkentő tézisregényt írt, a magyar jellem és a magyar föld asszimiláló erejét akarja példázni, azt a tételt sugalmazza, hogy nemzeti erényeink az ellenséget is megszelídítik, sőt pártunkra állítják. Félreértették Jókainak az 1890-es években írott visszatekintő szavát, amikor Ankerschmidt alakja mögött a Magyarországon birtokot vásárló Haynau modelljét vélték felfedezni, az viszont igaz, hogy Garanvölgyi unokaöccsét, Aladárt a szabadságharc híres hőséről, Bereczky Jánosról mintázta.

Covers_65382
elérhető
0

Jókai Mór - Sírkő-album
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - A ​gazdag szegények
Kapor ​Ádám kiöregedett váltóőr és élettársa előtt felcsillan a remény: végre bekerülhetnének a városi szegényházba. Már-már úgy látszik, beteljesedik életük nagy vágya, ám egyszeriben fény derül fél évszázada rejtegetett szégyenükre: a példásan élő öreg pár pénz híján annak idején nem tudott összeházasodni. Segítségükre az egész környék megmozdul, mindenki a lagzira, a stólapénzre gyűjt. Sok-sok humoros, torokszorító fordulat után az öregek révbe érhetnek, a játék résztvevői pedig levonhatják a tanulságot: ha egyszer a szegény emberek mind összefoghatnának, az lenne ám az igazi nagy erő! Jókainak ez a kevésbé ismert műve az író új arcát villantja fel. A századfordulón játszódó történet költészete mögött megcsillannak a valóság igazi színei.

Kollekciók