Ajax-loader

Móra Ferenc könyvei a rukkolán


Covers_113784
elérhető
0

Móra Ferenc - Georgikon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Daru ​utcától a Móra Ferenc utcáig
A ​könyvet maga a szerző állította össze. Önéletrajzi írásait közli egy kötetben, melyekből gyakran visszaköszön szülőfaluja, tanítói, diák- és gyermektársai alakja, és leggyakrabban: az édesanya arcképe. Csalódásait és örömeit megörökítő életképeiben az élőbeszéd elevenségével ható szép magyar nyelvben gyönyörködhetünk .

Móra Ferenc - A ​fele sem tudomány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - Négy ​apának egy leánya
Móra ​Ferencnek ez a kedves, bájoshangú regénye négy különböző korú, felfogású és életkedvű emberről szól. A négy apa: a regényírás mesterségével bajlódó író-régész, a hol bolondos, hol mogorva falusi orvos, a hírnévre áhítozó jegyző és a pap. Az egy leány: a falusi postáskisasszony, akiért a "négy apa" verseng. Mellettük felsorakoznak a falu figurái: az árva, pajkos harangozófiú, a szép férfiszíveket hódító menyecske.

Móra Ferenc - Csicseri ​történet
Aranyszívű ​szegény gyermekekről és öregekről, aranyhajú Vilmácskáról és sétára induló Pankáról, habókos Fityókról és bolondos csicseriekről mesél a bűvös hangú író, s történeteivel könnyedén fakaszt mosolyt, könnyet és kacagást. Világában csak futó árnyék a rossz, a szív jósága átfénylik a szegénység rongyain is - jó az ember, vallja olyan hittel, ahogy csak a gyermek vallja, aki mindenben a szépet és a jót keresi, és ezért meg is leli. Gyermekirodalmunk nagy klasszikusának kisgyermektárgyú elbeszéléseit és meséit gyűjtöttük egybe sorozatunk második kötetében, Reich Károly ihletetten keltette életre a Móra megálmodta alakokat.

Móra Ferenc - A ​hatrongyosi kakasok
Móra ​Ferenc nagy szeretettel és értő figyelemmel fordult az állatokhoz, négylábú, szárnyas vagy zümmögő barátainkhoz, és hol bűbájos mesét, hol tanulságos ismereteket mondott el róluk. A hatrongyosi kakasok, a nagyhatalmú Sündisznócska, a gavallér zsiráfok, Harkály mester és a csókai csóka régi kedves ismerősei a magyar gyermekeknek. Talán azért, mert már szüleik, sőt nagyszüleik is az ő közvetítésükkel ismerkedtek meg Móra Ferenc világával.

Móra Ferenc - Ének ​a búzamezőkről
Otthon, ​az én hazámban, szikkadt és száraz a föld, nem álmodik a paradicsomról, és elérhetetlen magasságban boltozódik fölötte a félénken kékülő ég. Otthon, az én hazámban nem virágzanak kaméliafák, nem nevezik el a tereket a megváltásról, és nincsenek megváltott emberek, akik kacagva csókolódzanak az élettel, csak lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberek vannak. Otthon, az én hazámban csak a búzamezők mernek még harsogón zöldülni,a szélesen kiterített bársonyszobrok a teremtő Isten asztalán, betakarói és elsimogatói a sebeknek, amiket ember ekéje vágott a földeken és Isten ekéje az embereken. Otthon, az én hazámban, az alvó akácok, a kipattant szemű jegenyék alatt, az aranyszőke vadvizek mentén ma nagy ünnepük van a lehajtott fejű, szomorú és fáradt embereknek. A pusztai harang szavára előbogárzanak a piros cserepes házakból és nádtetejes viskókból a Ferencek és Mátyások, az Etelek és Rozák, kézen fogják a Péterkéket és Marikákat, és föláradt homokon, tocsogós semlyékeken keresztül lassan topognak a szűzmáriakék és szentjózsefsárga lobogók után a búzamezők koszorújában, lehajtott fejjel, szomorúan és fáradtan. …Otthon, az én hazámban nem terem meg a babér, és nem fonnak belőle koszorút annak a magános énekesnek, aki az útszélén a maga dalát dúdolja maga elé az alkonyatba, amely nemsokára eltakarja. De azért csak végigdúdolom, amit kezdek, nem a babérért, hanem mert jó énekkel végezni a napot, és mert szeretlek benneteket, városok és búzamezők egyformán lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberei. Itthon, az én hazámban, az aranyszemű homokon, ahol a végét dúdoltam el az éneknek, amely nem lehet másforma, mint az énekese, fürjröptű és vadgalamb-melódiájú, mi van itt az én hazámban, amiről érdemes éneket mondani? Az aranyszemű homok, amely majd a nyáron beleömleszti aranyát a búzaszembe, az őszön a szőlőszembe? De az énekesnek már most is megtermi a búzavirágot, a pipitért, a pipacsot, a szarkalábat, amik első pajtásai voltak tipegő gyerek korában és amikről ma is azt hiszi, amit akkor gondolt: hogy ezekkel a Ferencek és Etelek szíve küld föl üzeneteket a föld alól. Igen, a föld, bölcsője és koporsója Ferencnek és Etelnek, Rozának és Mátyásnak, a föld megmarad, és őróla dúdolom én ezt az éneket.

Móra Ferenc - Az ​ember feje nem füge
Móra-sorozatunk ​utolsó kötetének anyaga változatos, ismét bebizonyosodott, hogy Móra Ferenc mennyire sokoldalú író, s bármiről ír, egyformán élvezetes olvasmány, legyen az régészeti feltárás, derűs betyárhistória, iskolai emlék, történelmi visszapillantás. A novellákat át- meg átszövi az anekdota, amelyet az író olyan nagyszerűen ad elő, hogy még az ismerős adomákat is szinte újjávarázsolja. A kötet minden írása igazi olvasmányélmény. Reich Károly nagyszerű rajzai elevenítik meg Móra hőseit.

Móra Ferenc - Kincskereső ​kisködmön
A ​Kincskereső kisködmön Móra gyermekek számára írt művészi önéletrajza. Fény-árnyék váltakozása, világosság harca a sötéttel, látszólagos idillek, a mélyükön meghúzódó tragédiákkal; Móra varázsos művének témája végső soron az emberi élet. Hősies küzdelem ez a lét: naponként megújuló harc a szegénység és annak talaján fakadó szomorúság ellen. Az immár klasszikussá vált történet gyermekhőse a kis Gergő, akinek világra csodálkozó töprengései, majd tapasztalással felhős tekintetét álombeli tünemények, tündérek, nagy képességű vajákos (kuruzslással, jóslással foglalkozó) öregek vagy gyöngéd és bölcs szülők éppúgy őrzik és irányítják, mint az élet szigorú törvényeire figyelmeztető kudarcok és új látásokra sarkaló csalódások. Elsősorban azonban szüleinek állít emléket az író ezekben a kedves elbeszélésekben, akik jószívű, becsületes, de nagyon szegény emberek, és szeretettel, játékossággal igyekeznek ellensúlyozni a nagy nyomort. Édesanyja a befagyott ablakon tanítja meg írni-olvasni, édesapja pedig varázsködmönt készít fiának, de a benne lévő tündér csak akkor szolgálja gazdáját, ha nem vét a tisztesség ellen. Az apja korai halála után Gergő sorsa még nehezebbre fordul. Elkerül a szülői háztól, ismerkedik az élettel és az emberekkel. Lassan megtanulja, hogy vannak önző, gonosz emberek, akiktől óvakodni kell, de vannak becsületesek is, akikre számíthat az élet nehéz pillanataiban. Apjától kapott tanítása végigkíséri az életét: ködmön tündére csak addig melegít, amíg becsületes a gazdája. A Nyilas Misit óvó anyai intelem, a "Légy jó mindhalálig!" csendül fel Móra regényében is. Mellette tesznek hitet egész életükkel vagy vallanak csupán egy-egy gesztussal a feledhetetlen figurák: a látszólag gonoszkodó öreg bűbájos maszkjában botorkáló, nyomorék unokájáért aggódó Küsmödi, a munkában megrokkant, törékeny kis varrónő, az ezüstgyűszűről álmodó Tündérke, Titulász doktor, a szegények orvosa és a szülők. Márton szűcsöt a fia elsiratja, gyermekfejjel eltemeti, de örökségét megőrzi, s megérti a kimondatlan tanítást, hogy a varázstündér, amely az életet széppé és boldoggá teszi, a becsület és a szeretet.

Móra Ferenc - Könnyes ​könyv
Nagy ​ifjúsági írónk 1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, akinek hatására 1905-től Az Én Újságom című gyermeklapba írt, melyben 1922-ig több mint ezer írása jelent meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták, a magyar irodalom klasszikusává tették, ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról, hogy ilyen munkásság mellett 1920-ban megjelentette az első, felnőtteknek szánt verses kötetét, a Könnyes Könyvet is.

Móra Ferenc - A ​kéményseprő zsiráfok
Móra ​Ferenc meséinek olvasása kicsiknek és nagyoknak egyaránt kedvelt időtöltést jelent. Ebben a kötetben megismerkedhetünk a hatrongyosi kakasokkal - akik rájöttek, hogy a nap nélkülük is felkel -, a segítséget nyújtó kéményseprő zsiráfokkal, és a versenyfutó csigákkal.

Móra Ferenc - Nekopogi ​kovács
"Sok ​nagy úrnak a nevét elnyelte az idő, aki a Mátyás király udvarában pusztította a kenyeret, de a János remetéét nem nyelte el. Pedig az bizony nem sokat koptatta a budai vár aranyos küszöbét. Kint remetéskedett a budai hegyek közt, azok közül a legmagasabbat máig is őróla nevezik János-hegynek. Afféle mezítlábas remete volt az a János, mégis fél ország tele volt a hírével. Azt tartották róla, hogy ésszel van tele a feje búbjától a lába ujjáig. Még maga Hollós Mátyás is szívesen beszédbe ereszkedett vele, ha a barlangja körül vadászgatott, pedig ő nem igen szokott észért a szomszédba menni." (részlet)

Móra Ferenc - Mindenki ​Jánoskája
A ​szegény nép szeretete és a jóság dicsérete csendül ki Jánoska történetéből. A falu koldusának nevelt unokája nemcsak az olvasó szívét hódítja meg, hanem a zárkózott, mindig szomorú földesúrét is, aki elvesztett unokáját gyászolja. Mire kiderül, hogy Jánoska nem más, mint a földesúr elvesztett unokája, a nagyúr már régen sajátjaként szereti a kedves kisfiút. A kötet többi elbeszélése is gyerektörténetet elevenít meg, néhány közülük Móra Ferenc gyermekkorának emlékeit idézi.

Móra Ferenc - Dióbél ​királyfi
Mikor ​Dióbél megszületett, nagyon kicsi volt. Apját azzal csúfolták a szomszédok, hogy nem lesz gondja bölcsőre, megteszi a dióhéj is. Így lett a kisfiú neve Dióbél. Minthogy szülei nagyon szegények voltak, Dióbél a kastélyba került kisinasnak. Innen a falusi kastélyból indult kalandos útjára a kisfiú, aki kicsi termete ellenére is Kossuth katonája lett.

Móra Ferenc - Mondák ​és mesék
Móra ​Ferenc az ifjúsági irodalom klasszikusa e monda- és mesefüzérben a magyar történelem jeles eseményeinek és szereplőinek szájról szájra szálló történeteit foglalta össze és írta meg a gyerekek számára. Az eredetmondák ( mint pl. a Rege a csodaszarvasról vagy a Hadak útja), a híres Mátyás király anekdoták, a kuruckor hőseinek legendás cselekedetei csakúgy sorra kerülnek ebben a gyűjteményben, mint az egyszerű, furfangos emberek kalandos, csattanós történetei. Így olvashatunk e könyvben Attiláról, az Isten kardjáról, Árpádról, a honalapítóról, Nagyétkű Kórogyiról, Nagy Lajos király kuktájáról, a tömlöcbe vetett Zsigmond királyról, Mátyás király tudós iródeákjáról, vagy a szalontai kovácsról, és a vadkörtés emberről, a becsei molnárokról, igazmondó Csür Istókról és Kuckó királyról. Móra Ferenc 60 mondáját és meséjét kitűnő mesélőkészség, világos, magyaros stílus jellemzi. Írásaiban a kalandos meseszövés a társadalmi igazságtalanságok és visszásságok bírálatával párosul, meséiben pedig gyermekkori élményei is visszatükröződnek.

Móra Ferenc - Aranykoporsó
A ​nagy katonacsászár Diocletianus idejében játszódik ez a remekül megírt történelmi regény, Móra egyik legsikeresebb, legnépszerűbb alkotása. Az utolsó keresztényüldözések és a római birodalom dekandeciájának korában vagyunk: tanúi leszünk régi és új harcának, a rabszolgatartó erkölcs és a keresztényi humanizmus összeütközésének. A nagy körkép központi alakja egy fiatal pár, az ő finom eszközökkel elmesélt szerelmi történetük alkotja a mű cselekményének fő vonalát, de körülöttük ott lüktet az egész óriási birodalom élete. A császári palotától a társadalom perifériáján tengődő nincstelenek viskójáig mindenhová betekinthetünk - vezetőnk egy nagy író, aki egyben az ókor tudósa is. A kötet végén valóságos kis lexikon segíti elő a történelmi mitológiai és filológiai utalásokban gazdag mű megértését.

Móra Ferenc - Rab ​ember fiai
Móra ​Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv - az úgynevezett Részek, latinul Partium - nagy része a Habsburgok birtokába került. "Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban - így az író , hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török." A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját. Megismerjük a várvédő vitézek életét és a szegény országúti vándorokét. Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé képzelhetjük magunkat, másszor arra tanít bennünket az író, miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a házatlan-hazátlan bújdosó.

Móra Ferenc - A ​körtemuzsika
A _körtemuzsika_ ​című gyűjteményes kötet Móra Ferenc rövidebb elbeszéléseiből, meséiből foglal magába bőséges válogatást a gyűjteményes kötet. Többségükben saját gyermekkorára emlékezik a nagy író, s elénk idézi azt a minden szépre-jóra figyelő, tudásra vágyó kisfiút, aki valaha maga volt. Érzékeny, finom és mélyen megindító írások, melyekből az emberség, a tisztesség, az igazságosság erkölcsi példája világlik ki, a magyar gyerekirodalom gyöngyszemei. Minden felnőtt emlékszik rájuk, minden gyerek előbb-utóbb megismeri őket. A klasszikus gyerekkönyv Reich Károly eredeti illusztrációival jelenik meg.

Móra Ferenc - Sohase ​volt jó az a nagy sietség
Móra ​Ferenc máig a legkedveltebb klasszikus írónk. Töretlen népszerűségét kimeríthetetlen mesélőkedvének, varázslatos szókincsének és utánozhatatlan, kacagtató humorának köszönheti. A történetszövés, az írás megunhatatlan varázslója ő, legyen szó gyermekkori élményekről, adomákról vagy mesés történetekről. Elbeszéléseinek az olvasót mosolyra fakasztó darabjait gyűjtöttük össze e kötetben, melyeket átsző csöndes, kedves derűje; a válogatói szándék "úgy gondolja", ránk férnek ezek a történetek. Móra Ferenc biztos kézzel fogalmaz meg máig aktuális, már-már örök érvényű igazságokat rólunk, hétköznapi, egyszerű emberekről, s a hatalomban ülő nagyokról, a maga sajátos módján vésve emlékezetünkbe, hogy az előbbiek nem olyan "kicsik", és a nagynak látszók meg többnyire nem is olyan "nagyok". Sőt.

Móra Ferenc - Kincskereső ​kisködmön / A magyar paraszt / Ének a búzamezőkről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móra Ferenc - A ​gavallér zsiráf
Bálba ​készül a zsiráf, ahol ő akar lenni a legeslegszebb. Az állatkert lakói csúfolódva a tudtára adják, hogy gallér nélkül nem lesz gavallér. A zsiráf szégyenében ezért elmegy a városba, hogy gallért vegyen magának. A divatáru boltban történteket elolvashatjátok e mesekönyvből.

Móra Ferenc - Csilicsali ​Csalavári Csalavér
Eredetileg ​rókának hívták őkelmét. Ám róka korában annyi rossz fát tett a tűzre, hogy ismerte már mindenki, mint a rossz pénzt. Megváltoztatta hát a nevét: Csilicsali Csalavári Csalavér lett. Az úrias új név mögött persze ugyanaz a furfangos, minden hájjal megkent csínytevő rejtőzik. Róla és igen tisztelt családjáról, Csalavérné asszonyságról, Cselefendi úrfiról, Csalarózsi kisasszonyról meg a többiekről szól Móra Ferenc mindig újra olvasható mulatságos meseregénye. Reich Károly közkedvelt rajzaival jelenik meg Az én könyvtáram sorozatban.

Móra Ferenc - A ​nagyhatalmú sündisznócska
Ebben ​a mesekönyvben kedves, pajkos állattörténeteket olvashatunk a nagy klasszikus, Móra Ferenc meséiből. Találkozhatunk a bátor sünivel és barátaival, Micókával - a cicával, aki szeret focizni - és a kis csibékkel, akik mindig veszekednek, a vidám mackóval - a kerek erdő közepéből - és még sok-sok kedves állattal, miközben érdekesebbnél érdekesebb kalandokat élnek át.

Móra Ferenc - A ​cinege cipője
"Vége ​van a nyárnak, hűvös szelek járnak, Nagy bánata van a cinegemadárnak."

Móra Ferenc - A ​didergő király
"Mese, ​mese mátka, pillangós határba: volt egyszer egy király Nekeresd országba. Neenincs királynak nagy volt a bánata, csupa siralom éjjele-nappala. Hideg lelte-rázta, fázott keze-lába, sűrű könnye pergett fehér szakállába: Akármit csinálok, reszketek és fázom, hiába takargat aranyos palástom! Aki segít rajtam: koronám, kenyerem tőle nem sajnálom, véle megfelezem!"

Móra Ferenc - Zengő ​ABC
Móra ​Ferenc Zengő ábécéje a mai iskolások dédapáinak, ükanyáinak könnyítette meg a betűolvasás nehéz mesterségét. Az sem új gondolat, hogy egy-egy sorát továbbgondolva, boncolgatva akár egész könyvet lehet belőle növeszteni. A nagy mesemondó nevét őrző kiadónak egy ilyen kötete számos kiadásban közkézen forgott az utóbbi évtizedekben. De most zendül meg először a teljes ábécé. A dallam, a zene, az éneklés megkönnyíti a versek befogadását, átsegíti az akadozó olvasót a nyelvtörő szavak buktatóin. Így aztán még könnyebben teljesül Móra Ferenc eredeti szándéka, aki úgy akart segíteni a betűkkel, szavakkal birkózó emberpalántákon, hogy minél több örömük teljék ebben. Bölcsen tudta, hogy gyorsabb és eredményesebb is így a tanulás. Persze nem csupán a nyelv tornáját segítheti ez a könyv. A Zengő ábécé egy immár száz esztendős, a természethez közelebbi életformát őriz, és ennek szellemében terebélyesedtek most új versekké Móra sorai. Sok ismeretlen szóval és fogalommal is találkozhat itt az olvasó. Ezek megértését segítik a képek, amelyek élethűen adják vissza ennek a színpompás világnak a részletszépségeit. És ha olykor még a szülőnek is szótárt kell kézbe vennie, az sem baj. Nyelvünk, műveltségünk kincstáráról van szó. Jó, ha minél többet megőrzünk belőle - amíg lehet.

Móra Ferenc - Az ​aranyszőrű bárány / A betlehemi csillag
Az ​aranyszőrű bárány közismert történet Mátyás király és a hűséges juhász között. A második történet a Paradicsomból kiűzetett Ádám és Éva kínszenvedései, amelyek Jézus születésével szűnnek meg. Hasonmás kiadás az 1903-ban a Szegedi Napló által kiadott könyv alapján.

Móra Ferenc - A ​kesztyű
A ​mesében a szeretni való állatfigurák:a cinege, a béka, a pocok, a szarvasbogár, és az öreg, rövidlátó hangya találnak otthonra és élnek barátságban egy elhagyott kesztyű öt ujjában.

Móra Ferenc - Sündisznócska ​lovagol
Mesekönyvünk ​Móra Ferenc meséinek varázslatos világába nyújt betekintést. A történetekkel megismerhetünk sok kedves állatot, akik különös kalandokban vesznek részt. Olvassátok szeretettel!

Móra Ferenc - Az ​aranyszőrű bárány
Az ​egyik legszebb magyar népmesét majd minden nagy író feldolgozta. Móra Ferenc versbe szedte az igazmondó juhász történetét - az igazmondó juhászét, aki régóta a becsületesség, a tisztaszívűség jelképe. Szeretnénk, ha az óvodások is megismernék ezt a feldolgozást Reich Károlynak - Móra ihlette képi tolmácsolójának - színes grafikáival.

Móra Ferenc - A ​pillangók királya
Móra ​Ferenc talán a legnagyobb mesemondó íróink közül. Szívesen mesél a gyerekeknek, s meséiben jól érti a nyelvüket, legyen szó a saját gyermekkorát idéző történetekről, vagy már ismert magyar népmesék feldolgozásáról, mórásításáról. Ha a jó kedve úgy hozza, bőbeszédű, mégsem unalmas, a humora kedves kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt. Talán emiatt is megunhatatlanok, amit jól bizonyít jelen kötet, mely Móra Ferenc már-már klasszikusnak nevezhető meséi közül a legszebbeket kötötte csokorba.

Móra Ferenc - Gyerek ​versek
Móra ​Ferenc gyerekeknek írt kedves verseit adjuk közre új feldolgozásban, képes hangoskönyv formájában. Móra Ferenc gyerekversei irodalmunk klasszikus értékei. Ezek a versek már számos kiadást megértek, de most hangos megszólaltatásban is elérhetővé válnak. A szokásos összeállításból kihagytuk az évszakokról szóló lírai darabokat, mivel ezek nem kimondottak gyerekversek. Így az anyag tömörebbé vált, s benne a szerző kedves humora, s a nagyapó szerető hangja került előtérbe.

Kollekciók