Ajax-loader

Kosztolányi Dezső könyvei a rukkolán


Kosztolányi Dezső - Édes ​Anna
Az ​Édes Anna, bár remekmű voltát alig valaki vonta csak kétségbe, a szokásosnál is összetettebb problematikát kínál. A krisztinavárosi kis cselédlány története, aki a kommün után kerül a magas rangú, méltóságos Vizy család szolgálatába, aki mintacseléddé válik, szinte-szinte már a cselédlány ideáljává, akiről megindul a legendaképződés, kilenc hónapi tökéletes szolgálat után brutális módon meggyilkolja gazdáit. A regény egyszerre és egységben nyújtja a kommün és az ellenforradalom, a fehérterror és a vörösterror rajzát, a rendszerváltás egy történeti, de általánosítható modelljét, az úr-cseléd viszony aprólékos, megható bensőségességű rajzát, a kiszolgáltatottság anatómiáját, az egyéniség kiüresedésének, a "géppé válásnak" pszichológiai és mélypszichológiai analízisét, a "keresztény kurzus" mélyreható bírálatát, egy tartózkodóan szkeptikus történelemszemléletet, az action gratuite Gide által "felfedezett" módszerének világirodalmilag is példátlanul magas szintű megvalósítását és elmélyítését, valamint feledhetetlen, "élő" figurák csodálatos galériáját, élén a magyar irodalom egyik, esettségében is legvonzóbb, legmeghatóbb nőalakjával, a címszereplővel.

Kosztolányi Dezső - Pacsirta
Pacsirta ​nagydarab, csúnya vénlány. Pacsirta Sárszegen él szüleivel, ahol egész évben hamuszürke por hull az utcákra, de a Magyar Király étterméből a pörkölt remek, paprikás illatát viszi a szél, és mulatás zaja, cigányzene veri fel az éjszakákat. Pacsirta szülei - kisvajkay és köröshegyi Vajkay Ákos és kecfalvi Bozsó Antónia - régóta elszoktak már e zajoktól. Maguknak élnek, csendesen. Áhítatos rajongással imádják, féltik egyetlen kincsüket: Pacsirtát, a csúnya lányt. Boldogok, elégedettek. Legalábbis ezt hiszik magukról. De egy napon, ennek a történetnek a kezdetén Pacsirta vidékre utazik a rokonaihoz. Egy hétig van távol a szülői háztól, és ez az egy hét elegendő arra, hogy könyörtelenül szembesítse Vajkayékat az igazsággal. Egy csúnya arcban felmutatni az emberi lét iszonyatos kegyetlenségét, az öreg házaspár néhány napjában a tömlöcbe zárt sorsok groteszk tragikumát - könnyű kézzel, halálos biztonsággal - ez Kosztolányi művészete, a Pacsirta halhatatlanságának titka.

Kosztolányi Dezső - Aranysárkány
Novák ​Antal világa a kívülállók számára egyszerű, szelíd, tiszta és titokzatos, mert ez a világ a magányé. Pontossága, rendszeretete, szorgalma, lelkiismeretessége legendás hírű, pedig nem több kitartóan végigélt szerepnél, melynek lelki hátországa a szorongó nyugtalanság. Felesége elvesztése után az évek lassú vonulatában a hitves falon függő, néma képe összeépült egy másik, egy élő, egy mind vonzóbb arccal - a Hildáéval, s mert a gyermek arca szinte egy az anyáéval, benne, általa él az egyiké és általa élet a másiké. Hilda mindebből semmit sem lát, csak annak poklát éli át. A kamaszok kegyetlen életrevalóságával tör magának réseket börtöne falán. Amikor apja rajtakapja Tibort Hilda szobájából való menekülése közben, szinte valódi vetélytársként néz vele, a tanítvánnyal farkasszemet. Hilda feszült párbeszéde apjával sürgeti a kimondhatatlant. Novák Antal itt, a Hildával való fájdalmas szócsatában találkozik először a teljes magánnyal, mely kínzóbb a nemlétnél. És ettől fogva, mintha megtébolyodott volna a világ. A diákok ellenségessé válnak, a kollegák egyre elviselhetetlenebbek. Hilda, Tibor, Liszner külön-külön, egyenként talán nem is rosszak, és mégis egy nagy, nyomasztó, ellenséges közösséggé egyesülnek Novák Antal alvajáró igazságkeresésének vízióiban. Öngyilkosságában a szenvedő ember ül diadalt a megaláztatással való kiegyezés felett. Az aranysárkány az ifjúság szimbóluma, a végtelennel, az egekkel kacérkodó fiatalság-láznak, mindent tipró indulatnak, féktelen szabadság-akaratnak a jelképe. "Szép", mert fénylő, csillogó, dús a ragyogásban; és riasztó, mert sárkány-testű. Csodálni való, magával ragadó, úsztatja a tekintetet, és mégis gyűlöletes, mert jelzése, parancsoló istene az elmúlásnak.

Kosztolányi Dezső - Látjátok, ​feleim
"Kötetünkbe ​Kosztolányi Dezsőnek azokat a tanulmányait, esszéit gyűjtöttük egybe, amelyek klasszikus magyar költők, elbeszélők, drámaírók műveivel foglalkoznak, nagyokkal és kisebbekkel egyaránt - Balassi Bálinttól Makai Emilig. Pázmány Péter, "a magyar próza atyjá"-nak műveiben a hév és az a lendület foglalkoztatja, amely évszázadokig példaképe lesz minden magyar írónak; Kazinczy Ferencről ki meri mondani: "Nincs remekműve. Élete a remekmű."; fiatalosan lelkesedik "első tárcaírónkért", az Ázsia szélén élő Mikes Kelemenért; Vörösmartyt azzal jellemzi, hogy költészetét nem lehet egyetlen hangszerhez hasonlítani, úgy szól, mint egy hatalmas zenekar; Arany Jánosról kilenc tanulmányt ír, Dantéval és Shakespeare-rel egy sorban említi - és folytathatnánk a sort. Páratlan leleménnyel talál rá a vizsgált életmű lényeges mozzanataira, az irodalmi alkotásról, a művészet bonyolult titkairól mindig érzékletesen beszél, jelzői megvilágítanak egy-egy verset vagy regényt felejthetetlenül, tanulmányainak szerkezete mindig tiszta, világos, nyelve gazdag, elegáns, előadásmódja természetes. Ebben a kötetben csaknem negyven magyar íróról, költőről írt tanulmányait kapja kézhez az olvasó - a legnagyobbak, Balassi, Csokonai, Katona József, Vörösmarty, Arany, Petőfi, Madách, Eötvös, Kemény, Jókai, Mikszáth mellett a kisebbek - Gvadányi József, Virág Benedek, Gyulai Pál, Vargha Gyula, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő és mások - portréi sorakoznak. Némi túlzással azt mondhatjuk: egy kis magyar irodalomtörténet vázát olvashatjuk ebben a gyűjteményben." (a Kiadó)

Kosztolányi Dezső - Sötét ​bújócska
Kosztolányi ​publicisztikája része írói munkájának, nem melléktermék: az élet apró eseményeit, jelenségeit, különös vagy természetes gesztusait, derűs vagy bús pillanatait, jelentéktelennek látszó, de bonyolult összefüggéseket rejtő kis tragédiáit és kis örömeit senki sem emelte a művészi alkotás olyan magasságába hírlapi írásaiban, mint Kosztolányi. Remekbe készült miniatűrjeiből kitetszik: képzett, sőt tudós esztéta írta őket, olyan művész, aki ismeri a típusalkotás törvényeit; megírt figuráit - ha mégoly furcsák vagy egyéniek is - társadalmi és történelmi kötöttségek és lelki adottságok határozzák meg; így éri el, hogy a groteszkben vagy legalábbis az egyediben általános emberi, társadalmi és történelmi igazságokat mutasson meg. A nagy művész keze nyoma van minden hírlapi írásán. Gyűjteményünket Réz Pál, a Kosztolányi-életmű kitűnő ismerője állította össze, akárcsak sorozatunk eddigi köteteit, az Álom és ólom címűt, a Füst-öt, a Hattyú-t, az Én, te, ő-t, továbbá a Nyelv és lélek címűt. Kötetünk Kosztolányinak 1933 és 1936 között írt hírlapi cikkeit és a Zsivajgó természet remekművű miniatűrjeit tartalmazza.

Kosztolányi Dezső - Elsüllyedt ​Európa
„Egy ​korszak attól lesz múlt, hogy megírják. Elevenedj meg, mondja álnokul a művész az időre; az időnek ehhez legelőször is meg kell halnia. Ezek a múlt-teremtők, ezek a jelen-gyilkosok itt élnek közöttünk. Nincsenek sokan, de némelyik nagyobb munkát végez, mint Dzsingisz kán. A város, ahol Jókai csak félórára is megfordult, azon nyomban legendává változott. Krúdy lába nyomán fű se nő többet, hacsak nem az emlékezetben, az emlékezet tündéri smaragd-ragyogásával. Móricz megnézett egy alföldi piacot: még ma is úgy áll, öröklétbe merevedve; ember legyen, aki megmozdítja. Kosztolányi óvatosabb volt. Mosolyogva járt köztünk, szerénykedve titkolta rettenetes képességét, épp csak jegyzőkönyvében tett néhány vonást. Ámulva nézem, minden vonás egy halott idő, egy darab eleven múlt. Mi jártunk, keltünk s közben ő a hátunk mögött szorgalmasan süllyesztgette Európát az öröklétbe, „lezárt egy korszakot.” (Illyés Gyula)

Kosztolányi Dezső - Béla, ​a buta
Béla ​alig aludt valamit, egész éjjel olvasott az ágyban, még a reggelinél is átfut vagy tízszer egy-egy jelentéktelen jegyzetet, mely apró betűvel van szedve a tankönyvben. Arca halálosan sápadt. Hihetetlennek tetszik az a közelség, hogy délre már "kész ember" és hogy az életben általában minden pár perc alatt dől el.

Kosztolányi Dezső - Fürdés
"Sovány, ​halvány fiatalember bandukolt a Körúton, kopottan, a rongyos barna ruhájában, az utolsó ruhában, melyet földi életében viselt. Üres kezekkel ment kifelé ebből a városból. Oda, ahova igyekezett, csak az életét vitte. Pusztán arra volt szüksége. Arra is csak azért, hogy kioltsa."

Kosztolányi Dezső - Aranyfonál
Tartalom Károly ​apja Adonisz ünnepe Sakk-matt A fakír Különös látogatás Halál után Istenítélet A hegedű Homérosz Vissza a gyermekekhez A gyászruhás nő Orrvérzés Ősz felé Telefon A vonat megáll Verstárgyak Szombat délután A cseh trombitás Párbaj Prassz Kázmér hosszú és csodálatos útja Vakság A kőimádó Tamás bosszúja Pesztra Boszorkány Aranyfonál A pap

Kosztolányi Dezső - Zsivajgó ​természet
Több, ​mint huszonöt esztendővel ezelőtt, 1930-ban jelent meg először a Zsivajgó természet, a Révai kiadásában: a bibliofil kis könyvritkaság, szinte fellelhetetlen. Kosztolányi ebben a kötetében játékosan, olykor tréfásan, máskor költői gondolatokat közölve virágokat, állatokat, lepkéket, fákat, rovarokat, bogarakat, ásványokat, drágaköveket szólaltat meg, hogy találóan és politikusan jellemezve tárgyát egyben a maga ars poeticájáról és világszemléletéről valljon. Hol versben, hol prózában szólal meg, de a műfajtól függetlenül mindig a játékos költészet, a magával ragadó líraiság hangján. Kiemelkedő ciklusa a kötetnek a "gyümölcsös-kosár", lírai miniatűrök tökéletes foglalata.

Kosztolányi Dezső - Alakok
Kosztolányi ​Dezső szinte minden műfajban - a drámát kivéve - kimagaslót alkotott. Fölényes írástudása, ragyogó stílusa mint prózaírót is az élvonalba emelte, európai léptékű lírája mellett, ezért is nehéz eldönteni, hogy költői vagy az epikus művészete jelentősebb-e hatalmas életművében; annál is inkább, mert lírája és epikája között az ún. átmeneti művek egész sorát alkotta. Jelen kötete - az 1929-ben megjelent kiadás hasonmása - olyan írásokat tartalmaz, amelyek az újságírás kényszere alatt születtek meg, műfajilag azonban legjobb novelláival egyenértékűek. ; A 35 műfajilag nehezen meghatározható írás egy-egy foglalkozás, hivatás leírását adja a "bölcsőtől a koporsóig", vagyis a bába ténykedésétől a sírásóig. Kosztolányi azt kutatja segítségükkel, hogy mit jelent az embernek, a különböző foglalkozást űzőknek maga az élet. Végső indítéka itt is az a - költői ars poetikájából már ismert - sajátos meggyőződése, hogy az élet olyan csoda, amelynek megélése során végig küzdeni kell létéért. Hogy miként éli meg ezt a borbély, a szemetes, a telefonos kisasszony, a fényképész vagy a diplomata, és természetesen az író, az egy-egy válasz a végső nagy kérdésre: érdemes-e élni, és hogyan oldja fel az életet a halál. Kosztolányi tehát tulajdonképpen nyomozást folytat alakjai megkérdezésével. Riportalanyai szánalmasak, az élet értelméről - Kosztolányi "szomorú tudásával" megegyezően - csak lehangoló ítéletet mondhatnak. Valamennyi írást áthatja a valóságtisztelet, a már-már orvosi pontosságú társadalomrajz, amelyet feloldanak a humánus tartalmú megfigyelések azzal a végkövetkeztetéssel, hogy a szegénység még mindig közelebb viszi az embereket az általános emberi értékek elfogadásához, mint az "úri silányság" mindennapos megnyilvánulásai. Az írásokat Molnár C. Pál csodálatos rajzai illusztrálják, amelyek művészi teljesítménye nem marad el Kosztolányi prózaművészetétől. ; A szépkiállítású kötet a bibliofil gyűjtők érdeklődésére is számot tarthat, ám azoknak is maradandó élményt nyújt, akik a Kosztolányi-próza remekműveit olvassák (újra) lapjain.

Kosztolányi Dezső - Esti ​Kornél
"Egy ​eddigi könyvében sem árulta el Kosztolányi, hogy a játék mennyire fontos eleme művészetének. De nem mindegy, hogy az ember mivel játszik. Az Esti Kornél esetében a játék az egész élet és a világ gyökérkérdéseivel folyik. A játszó ember grimasz mosolya, néha idegen kacagása mögött egy új bánat vonaglását érezni. A játszó ember azzal teszi kibírhatóvá ezt a világot, hogy játékká komplikálja és egyszerűsíti. A forma bravúrján, a stílus ragyogásán túl ez az új bánat, igazi Kosztolányi-bánat teszi az Esti Kornél könyvét feledhetetlenné." (Schöpflin Aladár)

Kosztolányi Dezső - Kínai ​kancsó
A ​Kosztolányi-stílus feltűnő vonása valami éber kíváncsiság, valami éles fogékonyság, valóságos lesben állás a témák, az élmények, az emberi, állati, növényi sorsok ijesztően izgalmas őserdejében, egyrészt az eszményi újságíró tökéletes szimatja, másrészt a magát feledni vagy tágítani vágyó lélek más, távoli, minél távolibb lelkekben való elmerülése... »a részvét - mint az Édes Anná-ban mondja -, mely egy idegen életet is éppoly végzetesen szükségesnek érez, mint az önmagáét« - ez termi a legmeghatóbb, legemberibb Kosztolányi-műveket..."

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Kosztolányi Dezső - Válogatott ​novellák
A ​kötetben Kosztolányi Dezső 33 novellája olvasható.

Kosztolányi Dezső - Pacsirta ​/ Esti Kornél
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kosztolányi Dezső - Mindent ​bevallhatok
_"Költő, ​író egyetlen mondanivalója az élet a maga ezerszínű és ezerhangú_ _gazdagságában..."_ - vallja Kosztolányi. Éppen ez a sokféleség, a témák, műfajok, hangulatok, stílusok változatossága a legfőbb értéke és varázsa a _Mindent bevallhatok_ című kötetnek, amely az írói életmű ritkaság- és újdonságszámba menő darabjait gyűjti egybe. Tárcákat, vallomásokat Kosztolányi tollából, zöld tintával írva, a világ dolgairól, saját életéről, mindennapjairól. Körkérdésekre adott válaszait, amelyekben gyakran egy banális felvetés kapcsán mond el minden titkot, amit tudni és érezni érdemes, például a női ideálról vagy éppen a házasságról. Beszélgetéseket, interjúkat alkotásról, ihletről, művészetről, irodalomról. A feleség, Harmos Ilona, és a fiú, Kosztolányi Ádám visszaemlékezéseit. A kötetből árnyaltan, érzékletesen rajzolódik ki a sokoldalú. halhatatlanná lett művész és az esendő, halandó ember portréja. Egész élete az olvasó elé tárul, kisiskolás korától, első irodalmi szárnypróbálgatásától kezdve egészen a haláláig. Őszintén vall önmagáról, büszkén vállalja önmagát: _"Vagyok, ami vagyok."_ És arról, hogy kicsoda is ő valójában. Olyan apró-cseprő, hétköznapi dolgokat, amelyek azt bizonyítják, hogy kijelentésével ellentétben az író nem csak papíron él. Hiszen kiderül, hogy mielőtt vegetáriánus lett, a kedvenc étele a borjúpörkölt volt túrós csuszával, vagy negyven cigarettát elszív naponta, töméntelen feketekávét iszik, és hogy ihletet merítsen, az íróasztalán álló illatszeres üvegcséket szagolgatja. És különféle tréfákat eszel ki barátai ugratására. Sarkos véleményt formál súlyos erkölcsi kérdésekről, társadalmi problémákról is, a háborúról, bevezet írói módszerébe, megfogalmazza, mi a jó költészet és irodalom: az, amit a költő olyan kedvteléssel űz, mint ahogy csókolódzik. Bármit vizsgál, remek megfigyelőként éles szemmel látja és láttatja a lényeget, és ha humorral is, de mindig metsző pontossággal önti szavakba. Mert tudva tudja, a szó, az irodalom tett, szavakkal játszani annyi, mint magával az élettel játszani. _"A szavak... oroszlánok, melyek már_ _óriásokat is széttéptek."_ Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a _Mindent bevallhatok_ című kötet.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő / Pacsirta / Édes Anna
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ady Endre - József Attila - Kosztolányi Dezső - Háromkirályok
József ​Attila Betlehemi királyok című műve, Ady Endre Kis, karácsonyi éneke, Kosztolányi Dezső Karácsonya olvasható a kötetben. "Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk"; "Tegnap harangoztak / holnap harangoznak" - e gyönyörű sorok mára beépültek a karácsonyi ünnepkörbe, s gyerekek, felnőttek egyaránt ismerik. A Scolar Kiadó 2016 karácsonyára méltó köntösbe öltözteti a magyar költők klasszikussá nemesedett remekműveit.

Kosztolányi Dezső - Beteg ​lelkek
Az ​Európa Könyvkiadó Kosztolányi Dezső válogatott műveit tartalmazó 12 kötetes sorozatában a regények után az író novellái kerülnek sorra. A tervezett három kötet közül az első, a Beteg lelkek a fiatal író elbeszéléseit tartalmazza a pályakezdéstől 1920-ig. A Lidérc, a Kék gyász, A vörös szék, az Aranyóra, A gipszangyal és más novellák általában szecessziós, szimbolikus tartalmakat jelenítenek meg, fő témájuk a képzelet és valóság játéka, a halál és a mindennapi varázslás, a Kosztolányi-féle "boszorkányság".

Kosztolányi Dezső - Pacsirta ​/ Édes Anna
Az ​Európa Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban. Már eddig is oly sok fontos kötet látott napvilágot ebben a sorozatban, hogy felsorolásukra itt aligha lenne elegendő hely. A kötetekhez mellékelt könyvjelzőn azonban valamennyi szerző neve és művének címe megtalálható, ki-ki kedvére végigböngészheti, és örömmel állapíthatja meg, hogy könyvtárában a klasszikusok sorát alkalmasint egy újabb kötettel gazdagíthatja. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek egyaránt.

Kosztolányi Dezső - Tükörfolyosó
"Valószínűleg ​gondolkozó szívünkkel és hevesen dobogó, lüktető agyunkkal alkotunk" - írta egy jegyzetében Kosztolányi Dezső. Ez a gyönyörűen érzékletes formula nemcsak verseire és regényeire, novelláira talál, hanem tanulmányaira, kritikáira is. Rövid élete során több száz esszét, bírálatot írt, a legtöbbet persze magyar írókról, magyar művekről. A Tükörfolyosó minden eddiginél gazdagabb, teljességre törekvő gyűjteménye ezeknek az írásoknak, több, kötetben eddig nem olvasható kritikát is közöl - a megidézett írók időrendje szerint, Balassi Bálinttól Gelléri Andor Endréig.

Kosztolányi Dezső - Furcsa ​dolgok
"Kötetünkben ​Kosztolányi Dezső önmagáról, műveiről, alkotói hitvallásáról, írói módszeréről szóló vallomásainak válogatott gyűjteményét lapozhatja fel az olvasó. Önéletrajzait, melyeket különböző kiadványok számára készített, időrendben adjuk, miként a napló, vallomás, emlékezés műfaját már címükkel is jelző publicisztikai írásait s egyéb, apró életrajzi elemeket is tartalmazó cikkeit. Az időrendet némiképp megbontva, külön ciklust alkotnak az író családját, rokonságát felidéző kisportrék. A "Furcsa dolgok" összeállításakor nagy segítségünkre volt, hogy a folyóiratbeli, hírlapi megjelenések erősen megrostált töredékét már Kosztolányi néhány vegyes műfajú kötetébe felvette, Hátrahagyott műveiben a cikkekből Illyés Gyula bővebb válogatást adott, a mindmáig legteljesebb életműsorozatban pedig Réz Pál kutatómunkájának eredményeként az író publicisztikájának túlnyomó többsége megtalálható. Ily módon szinte a maradéktalan egészből válogathattunk kötetünk tematikus szempontjainak megfelelően. A publicisztika elsősorban köznyelvi stílust igényel, ezekben a tárcákban alig-alig fedezhetünk fel egyéni szóalkotásokat, ritkán használt, elavult és tájnyelvi szavakat. A szöveget alapvetően mai helyesírással közöljük, egyes esetekben megtartva azonban Kosztolányi sajátos írásmódját, különösen az idegen eredetű szavak közlésekor." (Fráter Zoltán)

Kosztolányi Dezső - Szabadkikötő
A ​magyar írókról írt esszék, bírálatok (Tükörfolyosó) után most Kosztolányi Dezső világirodalmi szerzőkről és művekről szóló esszéinek, cikkeinek gyűjteményével bővítjük a sorozatot. "Valószínűleg gondolkodó szívünkkel és hevesen dobogó, lüktető agyunkkal alkotunk" - írta egy jegyzetében Kosztolányi. Ez a gyönyörűen érzékletes formula nemcsak verseire és regényeire, novelláira talál, hanem tanulmányaira, kritikáira is. Rövid élete során több száz esszét, bírálatot írt, nagyon sokat a világirodalom klasszikus és modern szerzőiről. Az irodalmi alkotások, a művészet bonyolult kérdéseit mindig érzékletesen, egyszerű, természetesen eleven, kristályosan elegáns nyelven, szellemesen, mélyen és mégis mindenki számára érthetően tárgyalja. A Szabadkikötő minden eddiginél gazdagabb, teljességre törekvő gyűjteménye Kosztolányi világirodalomról írt esszéinek, bírálatainak, cikkeinek, tanulmányainak - a megidézett írók időrendje szerint (Horatius, Shakespeare, Goethe, Baudelaire, de a kortársak vagy majdnem kortársak is: Rilke, Hauptmann, Yeats, Bunyin, Thomas Mann stb.). Réz Pál gondozásában megjelenő kiadásunk több, kötetben eddig nem olvasható kritikát is közöl (pl. Gorkijról, Pirandellóról, Jules Romains-ről stb.).

Kosztolányi Dezső - Kosztolányi ​Dezső összes novellái I-II.
Kosztolányi ​Dezsőnek - ha nem számítjuk a vegyes műfajú köteteket - életében, pontosabban 1908 és 1936 között 11 novelláskötete jelent meg. Különös, hogy életében Kosztolányinak nem jelent meg gyűjteményes vagy akár válogatott novelláskötete - ez bizonyára a korabeli kiadási viszonyokkal magyarázható. Az Osiris Klasszikusok sorozatban több Kosztolányi-kötet után most összes novelláit adjuk közre. Ez a gyűjtemény magában foglalja Kosztolányi valamennyi novelláját, a kötetben megjelenteket kiegészítve azokkal, amelyek az író életében csak folyóiratokban, napilapokban láttak napvilágot. A novellákat időrendben közöljük.

Kosztolányi Dezső - Válogatott ​versek
A ​diákoknak szóló kötetben Kosztolányi Dezső válogatott versei olvashatók.

Kosztolányi Dezső - Kosztolányi ​Dezső versei
Vannak ​versolvasó emberek, akik a magyar költészet gazdag egészéből Kosztolányi Dezsőt szeretik legjobban; még olyan is akad, aki azt állítja, hogy ő a legnagyobb magyar költő. Vannak azután mások, akik azt mondják, hogy Kosztolányi költészete csupán egy szín a Nyugat-nemzedék pompás skáláján, de Kosztolányi prózája a magyar regény- és novellairodalomnak legalábbis az egyik csúcsa. Ismét mások elámulnak a nagy szorgalmú műfordítón, aki a világirodalom évezredeiből százszámra és kötetszámra ontotta a bravúros, óriás nyelvtechnikájú - bár nem túlságosan hűséges - magyar változatokat. S ha mindehhez hozzátesszük, hogy kitűnő és mindig érdekes esszéíró, lebilincselően csevegő újságíró - akkor mindenképpen meg kell állapítani, hogy ha rajongói olykor túloznak is, egy igen jelentékeny és nagyon vonzó irodalmi nagy alakkal állunk szemben, aki nagyon is alkalmas arra, hogy bizonyos pillanatokban kedvenc költője vagy írója legyen az olvasó embernek.

Kosztolányi Dezső - Japán ​versek
Kosztolányi ​Dezső harmadik fordításkötete a japán átültetéseket tartalmazza, szám szerint 203 rövid verset. Ezeket Kosztolányi közvetítő nyelvekből fordította, ő maga nem látta az anyanyelvi szövegeket. A kötet egyik újdonsága, hogy sajtó alá rendezője több évi kutatómunkával szinte teljes egészében megtalálta a japán eredetiket is, ennek következtèben ebben a kötetben két nyelv versei helyett háromé olvashatók. A kiadás másik érdekessége, hogy a Kosztolányi által fordított japán versek korábban sohasem jelentek meg így egybegyűjtve, ebben az összetételben Japánban sem adták ki őket. Ezért e kritikai kiadás anyanyelvi szövegei nem egyszerű forrásközlést jelentenek, hanem a japán versek első együttes közlését is, azok magyar fordításaival és az angol, német, francia közvetítő szövegekkel kiegészítve. A kötetet több részletes, a megértést segítő tanulmány és mutató zárja.

Kosztolányi Dezső - Négy ​fal között
Kosztolányi ​első verseskötete, a Négy fal között 1907-ben jelent meg, ennek tízéves évfordulóján, 1917-ben a Tevan kiadó felkérésére újraszerkesztette a könyvet.„El kellett jönnie, hogy himnuszt zengjen a városról és a "négy fal" költészetét tanítsa nekünk akik, mint ő, "a zöld mezők selymére félve hágunk, mint úri szőnyegekre a paraszt". Kellett nekünk ez a poéta. Akármit mondjanak, ő is kellett - és a kötészetnek e legmaibb alakulásában, a forrongás "jelen pillanatában" éppen ő kellett.” – írta Kaffka Margit a Nyugatban, a kötetről szóló recenziójában.Az Alapítvány hasonmás-sorozatában a verseskötetek közül elsőként Kosztolányi Dezső több mint kilencven évvel ezelőtt kiadott könyvét szeretnénk az Olvasók számára átnyújtani.

Kosztolányi Dezső - Európai ​képeskönyv
Kíváncsi, ​lázas szellem volt Kosztolányi. Akár az életet, az utazást is csodálatos kalandnak tekintette. Mindent meg akart ismerni, ami a földön megismerhető - s persze, hiszen költő volt -, elsősorban önmagát. Nem véletlen, hogy igen sok elbeszélésének kerete egy utazás, színhelye a vonatfülke. "Elsősorban azért utazom - írja -, mert az emberek nem ismernek s jobbnak képzelnek, vagy rosszabbnak, okosabbnak vagy ostobábbnak, szegényebbnek vagy gazdagabbnak, mint ami vagyok, szóval: másnak. Mindig ez a legnagyobb úti élményem. Ha belépek éjszaka egy vonatfülkébe, egyformán gondolhatnak lelkésznek vagy kloroformos rablónak... Minden elmúlhat, minden újra kezdődhet. Utazni annyi, mint játszani, minden szerepet egyszerre." Másutt: "Nincs nagyobb tévedés, mint azért utazni, hogy élményeket gyűjtsünk. Azok már eleve bennünk vannak, s ki tudja, mitől, miért rezzennek meg. Egy jelentéktelen holmi gyakran jobban megragad, mint egy székesegyház." Kosztolányit minden érdekelte, de leginkább egy nép lelke, életformája, stílusa. "Még a növények is hazájukat idézik. Ennek a banánpálmafának a levele félig kigöngyölten olyan, mint egy irattekercs, melyet az írnok magasba tart. Amott pedig egy datolyapálma levele búsan és lassan leng, mint egy elefántfül. Az egyik Egyiptomról, a másik Indiáról álmodik." Ebben a könyvben, mely Kosztolányi Dezső valamennyi útirajzát tartalmazza, az olvasó megtalálhatja azokat a verseket is, amelyek egy-egy városról, tájról, úti élményéről adnak hírt. Az _Európai képeskönyv_, mely szervesen kapcsolódik Kosztolányinak esszéit, riportjait, újságcikkeit tartalmazó köteteihez, miként az eddigiek, az _Álom és ólom_, a _Füst_, a Hattyú, az Én, te, ő, a Nyelv és lélek, a Sötét bújócska, az Ércnél maradóbb, a Látjátok feleim, az Egy ég alatt és a Színházi esték I-II, Réz Pál gyűjtésében és gondozásában jelenik meg.

Kosztolányi Dezső - Béla, ​a buta / A rossz orvos
A ​Kosztolányi-életmű kritikai kiadásában ezúttal két 1920-ban megjelent kisprózakötetet rendeztünk egy kötetben sajtó alá. A Béla, a buta és A rossz orvos Kosztolányi Dezső első kísérletei a regény műfajában, melyek mellé kilenc, illetve négy elbeszélést is kötetbe válogatott. A kritikai szövegközlés bemutatja az írásoknak a szerző életében megjelent valamennyi ismert szövegváltozatát. A Jegyzetekben a kötetekről és a közölt írásokról összegyűjtött információkat adjuk közre, valamint tárgyi magyarázatokkal és recepciótörténettel igyekszünk segíteni az értelmezést.

Kollekciók