Ajax-loader

kollekció: Kultúrtörténet, elemzések/tanulmányok

“A semmiből is hatalom lesz, ha valaki meggyőz egy tömegnyi keserű életű embert, hogy jogában áll jogtalanságot cselekedni.”
(Rejtő Jenő)


Horváth Éva - Macskamisztikum
Amióta ​világ a világ, a macskák életét, viselkedését mindig misztikum övezte. Már az ókori Egyiptomban is nagyon kedvelték őket, leginkább gyakorlati szempontok miatt, majd istenként kezdték tisztelni őket, amikor a föld és termékenység úrnőjét, Bastet istennőt macskafejjel ábrázolták. Vajon milyen képességgel, tudással bírnak ezek az állatok, hogy a mai napig ilyen rajongás veszi körül őket? Vannak-e érzelmeik, és gyógyító képességeik? Ez a téma engem is sokat foglalkoztatott. Így a feltett kérdésekre meg is adtam a válaszokat könyvemben, mégpedig a saját megfigyeléseim alapján. Ha állatbarát vagy, ha érdeklődsz a macskák rendkívüli tudása, képessége iránt, akkor ez a könyv neked íródott. Kellemes kikapcsolódást, jó olvasást kívánok! Szerző

Kurt Vonnegut - Mi ​szép, ha nem ez?
Igazi ​meglepetés ez a kötet. Szónoklatok lejegyzett gyűjteménye. A szónok pedig nem más, mint Kurt Vonnegut, kora legkeresettebb, legnépszerűbb, legviccesebb diplomaosztója. A gazdag amerikai és angol egyetemek ősi és szép hagyománya, hogy a végzősöket életre szólóan emlékezetes tanévzáró ünnepélyen búcsúztatják. Ex-miniszterelnökök, ENSZ-főtitkárok, jeles színészek köszöntik a véndiákokat. Pénz nem számít. Vonnegut esetében maga a tananyag elevenedett meg és szólt a mikrofonokból. Diákok, tanárok és szülők olyan útravalót kaptak tőle, amely csakugyan felejthetetlen maradt. Most mi is megismerkedhetünk a 20. század egyik leghatásosabb tanítójának szépséges, tanulságos, egyszerre komoly és alpári, gyengéd, mégis kegyetlenül őszinte előadásaival. Az életmű eddig ismeretlen tájai várják Vonnegut hazai rajongóit.

Polgár Ernő - A ​kultúrák eredete és ősképei
Bevezetés ​a mítoszok és szimbólumok világába

Réz Pál - Parti Nagy Lajos - Bokáig ​pezsgőben
Valódi ​irodalmi csemege Réz Pál és Parti Nagy Lajos könyve, a Bokáig pezsgőben. Az idén 85 éves Réz Pál 1952-től volt a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, majd 25 éven át a Holmi folyóirat főszerkesztője. A Bokáig pezsgőben nem egyszerű élet- és pályarajz, hanem sok anekdotával fűszerezett beszámoló a kortársakról: írókról, költőkről, pályatársakról és barátokról. Szereplői Déry Tibor, Németh László, Illyés Gyula, Tamási Áron, Szabó Lőrinc, Juhász Ferenc, Csurka István, Petri György, Weöres Sándor és sokan mások, akikkel Réz Pál együtt élte át a magyar irodalom egyik aranykorát. A huszonhárom évvel ezelőtt készített rádióinterjú szerkesztett, kibővített és 2015-ben kiegészített szövegét fényképekkel, könyvdedikációkkal illusztráljuk. A Magvető ezzel a kötettel kezdi meg az 1970-80-as évek népszerű könyvsorozatának, a Tények és Tanúk új folyamának kiadását.

Michel Houellebecq - Behódolás
2022 ​közel van-e hozzánk vagy távol van még tőlünk? Michel Houellebecq legújabb regénye mindenesetre közel hozza a lehetséges jövőt. A Behódolás főhőse a 44 éves irodalmár François, még csak rezignált, de nemsokára teljesen kiég. Élete sivár, egyhangú, olyan mint egy igazi Houellebecq-hős. Kedvtelenül tanít az egyetemen, egyre ritkábban vannak nála fiatalabb szeretői, egyre gyakrabban olvassa kedvenc régi szerzőjét, Huysmanst, és egyre intenzívebben figyeli az őt körülvevő világot, kivált a belpolitikai fejleményeket. Franciaország elnököt készül választani. A szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére (Marine Le Pen) toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett lohol a Szocialista Párt jelöltje (Manuel Valls - napjaink francia miniszterelnöke) és a Muzulmán Testvériség vezetője (Mohammed Ben Abbes - legjobb tudomásunk szerint kitalált karakter). A második fordulóba csak az első két jelölt jut be. A Nemzeti Front "Európa bennszülötteit" akarja megvédeni, a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a többnejűséget - mindezt nem véres radikalizmussal és tébolyult hőbörgéssel, hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel. A verseny kiélezett, Franciaország feszülten figyel, a változás elkerülhetetlen. A Behódolás sokrétű könyv: mediális szövegjáték a valósággal és a fikcióval, erotikus merengés, politikai provokáció, társadalmi pamflet, fanyar utópia. De még inkább polémia: a szenvedélyes racionalizmus gondolat- és felelősségébresztő vitairata. A könyv előbb Franciaországban majd egész Európában fontos közéleti vitákat generált: politikusok, értelmiségiek, művészek szólaltak meg Houellebecq regénye kapcsán. Milyen lesz a holnapután Franciaországa és ekképpen Európája? Mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia? Hogyan reagáljon a felvilágosodás kultúrájával szembeni radikális türelmetlenségre egy felvilágosult értelmiségi? A regény megjelenése után néhány héttel valóban elindult egy muszlim identitású párt a franciaországi helyhatósági választásokon, és megszerezte első képviselői helyeit.

Esterházy Péter - Marianna D. Birnbaum - Az ​évek iszkolása
_Huszonnégy ​évvel később..._ Legyen a 24 az a szám, amely az _Esterházy-kalauz_ és _Az évek iszkolása_ beszélgetőkönyv között eltelt időt jelenti. Jobban jártunk volna, ha csak 23 iszkolt volna el, mert akkor most kijátszhatnánk ezt a remek prímszámot. ___Végre megtudhatjuk, melyik században élt volna szívesen Esterházy Péter, vagy mit olvasott föl neki az édesanyja, és mit olvasott ő a gyerekeinek (már ha azt olvasásnak lehet nevezni). (Nem.) És ne higgyék, hogy már mindent tudnak Esterházy édesapjáról és édesanyjáról, vagy a testvéreivel, a gyerekeivel, unokáival (!), sőtpláne a feleségével való viszonyáról, hogy a szavakat, mondatokat ne is említsük. (De.) Félő, az is lelepleződik, ki volt az első barátnője, és mikor kezdett erotikus irodalmat olvasni. (Az _Egri csillagok_ nyitójelenete???) És hogy miért könnyebb az evésről írni, mint a szeretkezésről. A családtól indulunk, de lesz Isten is. Haza is. Most akkor ki ő, Bováryné vagy Esti Kornél? ___Szóval _Amit tudni akarsz Esterházy Péterről, de sosem merted megkérdezni_ (váltunk át olcsón magázásról tegezésre), azt ismét megtette helyetted Mariann D. Birnbaum, Esterházy kalauza, aki a szerzőt közelgő hatvanötödik születésnapja alkalmából szólította föl újra, hogy kezelje a jegyét, vagy mutassa föl a bérletét. A 65 meg legalább félprím. Hogy ez mit is jelent, azt majd megkérdezzük még tőle. ________________________________________________________________________ _Péczely Dóra_

Susan Wiggs - Mennyből ​az angyal
Maureen ​Davenport, a jelentéktelen külsejű, pedáns könyvtároslány arra készül, hogy megrendezze a legcsodálatosabb pásztorjátékot, melyet Avalon lakói valaha láttak. Kéretlen segítőként mellé szegődik Eddie, akit a bíróság az ittasan okozott balesete után közmunkára ítélt. A hosszú hajú, tetovált fiatalember gyökeresen másképp gondolkodik a karácsonyról, mint a lány, viszont tagadhatatlanul ért a problémás gyerekek nyelvén. S a lelkes készülődés közben, a kavargó hópelyhek, templomi énekek, ízletes sütik és ünnepi titkok forgatagában a két fiatal végül egymásba szeret...

Mikszáth Kálmán - Magyarország ​lovagvárai
A ​"nagy mesemondó" ezúttal a magyar történelem dicső múltjába kalauzolja el az olvasókat. Kőhalom, Csicsóvár, Selmecbánya, Világos, Zboró, Likava, Krasznahorka, Galambóc, Keresd, Léta, Kékkő, Somlyó, Árva, Szádvár, Székelykő, Csejte, Kosztolány, Nyitra, Sárospatak, Szeged, Visegrád, Vajdahunyad, Trencsén és sok másik vár legendája, története elevenedik meg a Zubály Sándor grafikáival illusztrált lapokon -természetesen az utánozhatatlan mikszáthi stílusban.

Krúdy Gyula - Rózsa ​Sándor
Ki ​is volt Rózsa Sándor? "Ő hajtja el a makói határból a legelésző tehéncsordát, de ugyanakkor tinót ajándékoz egy útban talált szegény embernek... Ő állt be Kossuth honvédseregébe 150-ed magával küzdeni a magyar szabadságért, de ugyanakkor kirabolja azokat a falvakat is, amelyek a csatatértől távol voltak. A legendákból, mesemondásokból nem volt könnyű dolog kihámozni az igazságot, amikor Rózsa Sándor hiteles életrajzát írtam. Sokszor álltam meg tűnődve hivatalos ügyiratok állításai és a mesemondások felett. De végre elkészült a történet: Rózsa Sándor első hiteles életrajza." Krúdy Gyula

Kertész Imre - A ​stockholmi beszéd
Elhangzott ​2002. december 7-én, a Svéd Akadémia ünnepi ülésén. A Svéd Akadémia az irodalmi Nobel-díjat 2002-ben Kertész Imre magyar írónak ítéli oda, "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben."

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők 2
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátainak kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből Így szerettek ők címmel könyv lett, a kötetből pedig az elmúlt év egyik legnagyobb könyvsikere, amely elnyerte a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál Budai-díját és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Fitz József-könyvdíját is. A második könyvben újabb 40 magyar író és költő izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati története szerepel. A szerző célja ezúttal is az, hogy az elmesélt szerelmei történetekkel kedvet csináljon a művek olvasásához. Karinthy Frigyes fegyverrel a kezében szöktette meg férjétől első feleségét, Judik Etelt, miután párbajozott is miatta. Jókai Mórt elmebetegnek akarták nyilvánítani rokonai, hogy ne vehesse el a nála 54 évvel fiatalabb Grósz Bellát. Szabó Lőrinc azt tervezte, hogy hármasban fognak élni feleségével, és annak legjobb barátnőjével, Korzáti Erzsébettel, aki hosszú évekig a költő szeretője volt. Füst Milán hatvan éven át tartott fenn szerelmi kapcsolatot Jaulusz Erzsébettel, de csak néhány napig éltek együtt. Molnár Ferenc ollóval kivágta nadrágja térdeit, hogy bebizonyítsa: felesége, Vészi Margit nem gondoskodik róla. Örkény István le akarta lőni első feleségét és annak szeretőjét, akik a brit hírszerzés ügynökei voltak, de pisztoly helyett mackósajtot vitt magával. Rejtő Jenő két alkalommal is a gépírónőjét vette feleségül, akiknek estélyi ruhában kellett gépelniük. Bródy Sándor szíven lőtte magát miután szeretője, Erdős Renée elhagyta. Jászai Mari elhagyta a halálos beteg Reviczky Gyulát egy 18 éves fiatalember kedvéért, akit ő nevezett el Szomory Dezsőnek. Móricz Zsigmond egy garniszállóra vitte az utcán megismert fiatal Litkei Erzsébetet, az Árvácska modelljét, aki ezután élete utolsó élettársa lett. Néhány igaz mese magyar írókról és költőkről, amelyeket kevesen ismernek. Az Így szerettek ők második kötetében a szerző Csokonaitól Vas Istvánig, Dérynétől Déry Tiborig mesél el 40 történetet múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Nyáry Krisztián - Így ​szerettek ők
Nyáry ​Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához. 40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.

Poczai Péter - In ​medias rēs
In ​medias rēs, latin kifejezés jelentése „a dolgok közepébe vágva” egy olyan írói technika, amelynél az elbeszélés a történet közepén kezdődik. A későbbi eseményeket az alkotó gyakran visszapillantások alapján mutatja be. A technika elnevezése Quintus Horatius Flaccus (Kr.e. 65 - 8) római költőhöz köthető, aki Ars Poetica (kb. Kr.e. 13) címen ismert tankölteményében azért dicséri Homéroszt, mert a trójai háború történetét nem Léda tojásától kezdve meséli el, hanem rögtön az események sűrűjébe (in medias rēs) vezeti az olvasót. Az irodalomtörténetben számos példája akad e narratív technika alkalmazásának, mint a portugál Luís Vaz de Camões: Lusiadák (1572) c. alkotása vagy John Milton: Elveszett paradicsoma (1668). A technika alkalmazása nem csak az eposzi költeményekre korlátozódik, gondoljunk csak „A három almafa” történetére az Ezeregyéjszaka meséiből vagy akár a modern novellisták William Faulkner és Toni Morrison műveire. Az in medias rēs technikának a filmművészetre is nagy hatása van. Stanley Kubrick Lolita (1962) c. film adaptációja in medias rēs kezdődik, míg az eredeti novella nem. Napjaink egyik legnépszerűbb rendezője Quentin Tarantino is gyakran nyúl e módszer alkalmazásához. A jelen kötetben a költő visszapillant élete korábbi eseményeire mely során számos kép és élethelyzet elevenedik meg a hétköznapokból. Megtudhatjuk, mit csinál a keszthelyi Festetics parkban a magányosan álló ginkgo fa vagy milyen költői szemmel egy hosszú vonatút. A kötet különlegessége, hogy olvasható benne négy igen korai vers is, ami a kötet legvégén kapott helyett.

Kosztolányi Dezső - Látjátok, ​feleim
"Kötetünkbe ​Kosztolányi Dezsőnek azokat a tanulmányait, esszéit gyűjtöttük egybe, amelyek klasszikus magyar költők, elbeszélők, drámaírók műveivel foglalkoznak, nagyokkal és kisebbekkel egyaránt - Balassi Bálinttól Makai Emilig. Pázmány Péter, "a magyar próza atyjá"-nak műveiben a hév és az a lendület foglalkoztatja, amely évszázadokig példaképe lesz minden magyar írónak; Kazinczy Ferencről ki meri mondani: "Nincs remekműve. Élete a remekmű."; fiatalosan lelkesedik "első tárcaírónkért", az Ázsia szélén élő Mikes Kelemenért; Vörösmartyt azzal jellemzi, hogy költészetét nem lehet egyetlen hangszerhez hasonlítani, úgy szól, mint egy hatalmas zenekar; Arany Jánosról kilenc tanulmányt ír, Dantéval és Shakespeare-rel egy sorban említi - és folytathatnánk a sort. Páratlan leleménnyel talál rá a vizsgált életmű lényeges mozzanataira, az irodalmi alkotásról, a művészet bonyolult titkairól mindig érzékletesen beszél, jelzői megvilágítanak egy-egy verset vagy regényt felejthetetlenül, tanulmányainak szerkezete mindig tiszta, világos, nyelve gazdag, elegáns, előadásmódja természetes. Ebben a kötetben csaknem negyven magyar íróról, költőről írt tanulmányait kapja kézhez az olvasó - a legnagyobbak, Balassi, Csokonai, Katona József, Vörösmarty, Arany, Petőfi, Madách, Eötvös, Kemény, Jókai, Mikszáth mellett a kisebbek - Gvadányi József, Virág Benedek, Gyulai Pál, Vargha Gyula, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő és mások - portréi sorakoznak. Némi túlzással azt mondhatjuk: egy kis magyar irodalomtörténet vázát olvashatjuk ebben a gyűjteményben." (a Kiadó)

Mikszáth Kálmán - Jókai ​Mór élete és kora
A ​költő-Jókai élethíven tűnik elénk ebből a regényből. Szinte kilép belőle. Nem az a konvencionális Jókai, aki a tömeg képzeletében él, s minden kirakat képes levelezőlapjain látható. Egy egészen új ember, kinek a gyengeség az erőssége. Egy hatalmas és ingadozó óriás, aki kedves és szeretetre méltó, de társaságban félszeg, és sohasem melegedik fel. Egy álomfejedelem, ki ha az ősidőkben él, bíborszőnyeget kap lábai alá., a vértes, vasas vitézek is meghódolnak neki, és királyok lesznek szolgáivá. S látjuk őt gyerekkorától fogva furcsa szeszélyeivel és derűs egyszerűségével. Beteges, leányos, álmodó s a többiek "Móric kisasszony" - nak csúfolják. Lázas fantáziájával törpékről, medúzafejekről, csodaszörnyekről álmodik. Mindenki bámulja a csodagyereket, a halhatatlanságra készülőt, s majdnem úgy nevelik, mint egy trónörököst: a magyar költészet trónjának elfoglalóját és királyát. Látjuk azután, mint ütközik be az arisztokratikus, finom lélek az élet durva gerendáiba. A csodagyerek észreveszi, hogy az életben nincs minden kipárnázva, mint otthon és az álmok puha fészkében. Jön a viszály a szülői házzal, a politikai harcok, a honfibú, a lejáró váltók s az öregedő feleség a lenmagfőztes rongyokkal, a kámforos flastrommal s azután még sok-sok más, de minden elmúlik, s Jókai marad az, aki volt, álmodó, költő, a poézis fellegein lebegő. Betekintünk továbbá az alkotó konyhába is, ahol az érdekes regények, a színpompás novellák főnek, erjednek, forronganak. A szemünk láttára nő, dagad Az új földesúr kovásza, miáltal látjuk Jókai egész alkotóművészetét is. Egyik alakot a másik után alkot, csak a mese legyen érdekes, csak az írás maradjon vonzó, töröl, ha ellentmondásba kerül önmagával, de máskülönben sohasem javít, egyszerre két regényt ír, míg a harmadiknak a levonatait nézi át, a munkakedvben, akár a fantáziában is szertelenül tobzódó, hatalmas, egyedülálló. Külön lapra tartozik Pápa, Kecskemét, a régi Komárom rajza s a magyar reneszánsz gyönyörű jellemzése. Mindenütt Carlyle történelmi levegője rezeg: egy szó, egy mondat karon ragad bennünket, és belök a történelmi hangulat kellős közepébe. Ezeket a miniatűr képeket nem lehet elfelejteni sohasem...

Covers_224275
elérhető
0

Kerekes Pál - Könyvsokk
Az ​e-book gépi képességeit szembeállítják a papír-könyv kiforrottságával, egyszerűségével. A papírkönyvet kézbe vevőket kulturális gyámoltalanoknak tekintik. Ez a feljegyzés-sorozat arról szól, hogy a nyomtatott és az elektronikus könyv szembeállítása zsákutca. Nem egymást megsemmisítő kultúr-technikai eszközök a könyv-verziók, hanem egymást kiegészítő műveltségi fundamentumok. Ezt ki kell mondani, bármilyen egyszerűnek tűnő igazságnak is látszik. A digitális platformon létrejött kultúra csak a hagyományos kultúra kontextusában értelmezhető. A könyv expressz robog tovább. Sem a print-fétisizmus, sem az e-buzgalom nem hoz megoldást. A Könyvkonnektor blog posztjai – amelyek ennek a kiskönyvnek az alapját adják – a könyvfenyegetés kulturális stresszének szorításában születtek. Mint a cím is adja: könyvsokk korában élünk, beszélni kell a nyomtatott és az elektronikus kiadványok ma még közös történetének tanulságairól.

Szilágyi Sándor - Erdélyország ​története különös tekintettel mívelődésére II.
A ​magyar művelődéstörténet egyik nagyszabású vállalkozása volt az erdélyi Szilágyi Sándor hatalmas monográfiája szülőföldjéről, mely 1866-ban jelent meg. Szilágyi műve az első autentikus Erdély-történet, a kétkötetes munka a római kortól a 19. század derekáig mutatja be a régió páratlan történelmi és művelődéstörténeti ívét. A munka népszerűsítő kötetnek íródott, s mint ilyen, az ismeretterjesztés és szépirodalom határmezsgyéjén lebilincselően ír, stílusa magával ragadó, olvasmányos, egyszersmind anekdotázó és vitaindító, miközben a felhasznált forrásmunkák zöme első kézből származik: a szerző több száz szultáni athnamét fordíttatott le, melyek alátámasztják a születendő fejedelemség geopolitikai nehézségeit, a Porta Erdély-politikáját, nemkülönben a fejedelmek Porta-politikáját. A megállapítások és következtetések azóta is az Erdély-történetek és -munkák alappillérei. A terjedelmesebb második rész a Habsburg sas árnyékában élő magyarság kultúrtörténetének, küzdelmének páratlanul izgalmas visszaadása, s bár a munka másfél évszázada íródott, Erdély kultúrtörténetének azóta sincs önálló, összefoglaló kiadványa, nem véletlen, hogy az Erdélyország története ma is megkerülhetetlen. „Jelen munkát olvasókönyvül készítettem a nagyközönség, főként az ifjú nemzedék számára, tekintettel arra, hogy az anyaállam történeteiről írott munkákat kiegészítse. Való igaz, hogy főként az utolsó időben a magyarországi történetírók kellően méltányolják Erdély fontosságát, tanulmányozzák, mívelik történetének forrásait, s jóval terjedelmesebben s méltányosabban írnak róla, mint elődjeik. De természetesen munkáik terve sem engedi meg, hogy többre terjeszkedjenek ki, mint az érintkezési pontokra, s minden méltányosságok, jó igyekezetök mellett is sem terök, sem alkalmok sincs a régi előítéletek egész halmazát lerontani, és a kis állam intézményeit, melyek oly gyakorlatiak, küzdelmeit, melyben annyi a kitartás, szenvedéseit, melyek egy pár esetben a világtörténetben páratlanul állanak, egy egész képben mutatni fel.”

Anthony Burgess - Beteg ​a doktor
A ​doktor, aki beteg, bizonyos Edwin Spindrift, a Távol-Keletről Londonba visszatérő nyelvészprofesszor. Most éppen agyműtétre vár, egy idő után azonban kiszökik a kórházból, mert tetten akarja érni alkoholizáló (és félrelépegető) feleségét. Dr. Spindrift "kölcsön" öltönyben, kórházi papucsban, és egyetlen fillér nélkül, mindenféle - fehér és színes - tolvaj, szélhámos és egyéb kétes elem közé keveredik a zegernyés londoni éjszakában, sorra feladja normáit, maga is lop, csal, hazudik és szélhámoskodik. Mulatságos kalandjai során nyelvészeti előadást tart egy illegális italmérés közönségének egy rendőrségi razzia során, aztán megnyer egy televíziós vetélkedőt, ahol a "legszebb kopasz fej" kategóriájában versengenek a résztvevők (hősünket ugyanis az agyműtét előtt kopaszra nyírták). Végül visszakeveredik a kórházba, ahol - ki is derül de meg nem is hogy dr. Spindrift voltaképpen álmodta az egészet, és közben megoperálták. Ez azonban nem gátolja abban, hogy újra megszökjék, és új kalandokra induljon a londoni éjszakában....

Halász Judit - Orosz Ildikó - Nem ​születtem varázslónak
„Igaz ​történetek az igazi Halász Juditról, aki egy tündér. Én ismerem őt személyesen. Tényleg ilyen. Lehet, hogy a Mikulás is létezik?” Bródy János „Néha nem árt megállni, és végiggondolni, honnan hová jutottunk el. Mit valósítottunk meg a vágyainkból, terveinkből és mit nem. Én ezt eddig elmulasztottam. Most megpróbálom pótolni. Még sok olyan feladatom van, ami nagyon is érdekel, a világ és önmagam iránti kíváncsiságom nem csökken. Jó, hogy így van, mert az érdeklődés elmúltával megállíthatatlanul beköszönt az öregkor. És ha kimaradt valami? Hát talán majd egyszer…" Halász Judit

Bánrévi Mónika - Művelődéstörténeti ​érdekességek a világ minden tájáról
A ​könyvben összegyűjtött kultúrtörténeti érdekességek széles spektrumban mutatják be a föld népeit és kultúráit, történetét és szokásait, hangsúlyozva a neolatin kultúrkört, elsősorban a mesés toszkán vidékkel, kalandozva Dél-Amerikától Magyarországon keresztül a Távol-keletig. Az olvasó betekinthet az ókori Egyiptom mindennapjaiba: étkezési és öltözködési szokásaiba, a bibliai József történetének kormeghatározásába; India és a Meteorák misztikus világába, és megismerheti Várkonyi Zoltán Egri csillagok filmjének és Gárdonyi Géza azonos című regényének összehasonlítását a híres török ostrom valós tényeivel, mely még iskolai tananyag kiegészítéseként is szolgálhat. Jó szórakozást kívánok! A szerző.

Keresztury Tibor - Petri ​György
„tragikus ​történet, melynek katarzisa útközben, a reflektálás módja révén, elveszett.” Petri György (1943–2000) a kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb és legegyedibb hangú költője volt. „Petri György újításának lényege és történeti jelentosége a szerep kiterjesztésében, határainak tágítása helyett annak korlátozásában rejlik”- írja a monográfus Keresztury Tibor. A pontos önismeret által determinált defenzív programként meghatározható költészet változásait különféle paradoxonokban feloldódva kapjuk kézhez. Petri egyszer „az anyaghiba” poétikájának letéteményese, máskor pedig a szerelmi líra hagyományát helyezi más megvilágításba és az önportré holdudvarába. Ezt a rendkívül összetett, minden teoretizálásnak ellenálló költészetet Keresztury Tibornak sikerült először elméleti fogalmakkal megragadni kiadónk Tegnap és Ma című monográfiasorozatában megjelent kötetében. „Meggyőződésem, hogy Keresztury Tibor könyve nagyon hosszú ideig megkerülhetetlen műve lesz nemcsak a Petri költészetével, hanem a korszak magyar lírájával foglalkozó szakirodalomnak is.” (Keresztesi József)

Boldizsár Ildikó - Meseterápia
„Boldizsár ​Ildikó korábbi, nagy sikerű meseválogatásai után most a mesék gyógyító erejét tárja fel előttünk. Bevezet a történelmi gyökerekbe, rámutat a népmese szerepére a hajdani közösségekben, feleleveníti a legértőbb mese-kommentárokat, saját praxisából hoz példákat a lelki gyógyulásra, és végül hasznos tanácsokat ad, hogyan is meséljük a mesét, hogyan segítsünk vele másokon. A könyv hosszas kutatómunka eredménye, teljességgel eredeti végkövetkeztetésekkel. Minden fejezetében izgalmas, tartalmas és hasznos olvasmány.”

Ross King - Leonardo ​és az Utolsó vacsora
Milánó, ​1496 – a negyvennégy esztendős Leonardo da Vinci ekkorra már híres arról, hogy elvállalt megbízatásait képtelen teljesíteni. De a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában három év alatt mégiscsak befejezte az _Utolsó vacsorát_. Ez a freskó közel hét méter széles; Leonardo még soha nem próbálkozott ilyen irdatlan nagy felülettel, sőt a freskófestészet bonyolult, fizikailag is emberpróbáló technikájában sem volt semmiféle tapasztalata. Az _Utolsó vacsora_ több mint öt évszázad alatt az emberiség egyik legfontosabb és legimsertebb művészeti, vallási és kulturális ikonja lett. A művészeti csoda mögött azonban ott húzódik egy valóságos és mélységesen emberi vonulat; Milánó történelmének és Leonardo életének sorsdöntő fontosságú eseményei. Ross King könyve, a _Leonrdo és az Utolsó vacsora_ a mester Milánóban töltött öt esztendejét és a világ leghíresebb művészeti alkotásának megszületését eleveníti fel. Ross King (1962) kanadai származású író, kritikus, népszerű történeti-művészettörténeti ismeretterjesztő művek szerzője. A _Brunelleschi kupolája_ (2008), _Michelangelo és a Sixtus-kápolna_ (2010), valamint _Párisz ítélete_ (2012) című könyvei magyarul is olvashatók. A már jó ideje az angliai Woodstockban élő író jelenleg új könyvén dolgozik, mely Monet-ról szól.

Covers_208691
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Mesék ​testvérekről testvéreknek
Testvérmeséink ​egyik legszebb jelenete az, amikor a testvérek a búcsúzásnál jelet tesznek egy életfára, s megegyeznek abban, hogy egymás életéről, egészségéről, a másik sorsának alakulásáról ebből a jelből szereznek majd tudomást: ha a jel véres lesz vagy elszárad, az azt jelenti, hogy a másikkal baj történt, sőt az élete is kockán forog. A változást megpillantó hős gondolkodás nélkül útnak indul, hogy megmentse bajba jutott testvérét, ami sok viszontagság árán sikerül is neki. A mese törvénye azt állítja, hogy a testvérek semmilyen körülmények között nem hagyhatják cserben egymást, s még akkor is útnak kell indulniuk a másik megmentéséért, ha előtte évekig nem találkoztak egymással, netán mindenféle látható kapcsolat megszakadt közöttük. Az ember életében ideális esetben a testvérkapcsolat a leghosszabb időtartamú kapcsolat, több időt van együtt a testvérével, mint a szüleivel, még ha ez nem is egy térben való tartózkodást jelent. A testvérkapcsolatok általában mégsem felhőtlenek, s erről árulkodnak azok a szókapcsolataink is, amelyek a testvérek között megjelenő konfliktusokra utalnak: testvérféltékenység, testvérbosszú, testvérviszály, testvérharc, testvérgyilkosság. A testvérekről szóló mesék világosan megmutatják, hogy a testvérek között feltámadó irigység és a féltékenység átalakítja a testet és a lelket, megvadítja, eldurvítja azt, aki testvérében látja saját sorsának megrontóját. Kötetünk meséi abban segítenek, hogy a jó testvérkapcsolatok még jobbá váljanak, azok pedig, akik rossz testvérkapcsolatban élnek, felismerjék azt a bizonyos jelet az életfán, s tudják, mit kell tenniük.

Alix Christie - Gutenberg ​tanítványa
1450, ​Mainz. Peter Schöffernek ott kell hagynia a tudás fellegvárát, Párizst, hogy az apja hívására visszatérjen a szülői házba. Mindent felad, a nagyváros kínálta izgalmakat, a pezsgő egyetemi légkört és az álmát is, hogy írnok váljon belőle. Kereskedő apja ugyan a tudása miatt hívja haza, mégis inassá tenné megint, egy olyan műhelyben, ahol könyveket készítenek egy egészen új eljárással. A műhely Gutenbergé, a vad, szabályokra fittyet hányó, zseniális feltalálóé. Ő és Peter apja egyaránt hisz abban, hogy a találmány megrengetheti a világot, de a huszonéves fiatalember leginkább csak szabadulni akar a helyzetből, amelyhez cseppet sem fűlik a foga. Aztán mégis, Gutenberg vonzó-taszító személyisége, a Peter keze alatt formálódó betűk, a kohó hője, az olvadó fém csordulása, a tinta szaga, a száradó oldalak látványa megváltoztat mindent, amit a fiú eddig az életéről gondolt... Alix Christie regénye a Gutenberg-biblia történetét fogalmazza újra. Ugyanakkor - a világot megváltoztató találmány születésén túl - hiteles és izgalmas képet nyújt az érseki átok sújtotta Mainz világáról, titokról, árulásról, szerelem és hivatás harcáról, felnőtté válásról; lebilincselően, kifejezetten a betű és a könyvek szerelmeseinek.

Lakatos Ilona - Bulvár ​kicsit másképp
Kedves ​Olvasóim! Hétköznapjainkat átszövik azok a pillanatok, amikor megnézünk egy jó filmet. Hallunk olyan eseményeket melyek felüdítenek bennünket. Időnként megdöbbenünk, hogy a híres emberek világa is tele van fájdalommal, szenvedéssel, próbatételekkel. Ha, meghalljuk a bulvár szót, különböző érzések, gondolatok ébrednek bennünk e témával kapcsolatban. Bulvár, kicsit másképp... Sok hányatott életű művész életrajzát megismertem már, sokszor „hihetetlen”, milyen nehézségekből küzdődték fel magukat, mert a tehetség utat tör magának. Emberek a hétköznapjaikban, a piedesztálon ahova emelik őket, betegségeikben, szenvedéseikben, örömeikben, bánatukban, magányukban. Az igaz történetek melyeket a filmvásznon megtekinthetünk, sokszor megadja a reményt, hogy van, igaz szeretet, remény a küzdelmekben és hit, hogy a legnehezebb, legnagyobb próbatételeket is megharcolhatjuk. Cikkeimből készítettem egy válogatást, köszönet Weninger Erzsébetnek, hogy a Montázs magazinban közzétették. Fogadják olyan szeretettel, mint ahogyan írtam. Lakatos Ilona

Covers_252852
Pallasz ​Athéné Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Pallasz ​Athéné
A ​görög mitológiát az egyetemes, de legalábbis a nyugati kultúra elvitathatatlan részének tekintjük, és bár istenei felett rég eljárt az idő, mégis – a Google keresések szerint is – jól érzékelhető, hogy milliónyi szálon kötődünk hozzájuk. Ebben a digitális könyvsorozatban sorra vesszük a görög isteneket. Elsőként Pallasz Athénére esett a választásunk, mert ő a tudományok, mesterségek és a művészetek istennője, így pártfogására szorulunk. A sorozatnak az a célja, hogy az elektronikus könyv kereteinek lehetőségeit kiaknázva az ismeretterjesztés egy új stílusát találjunk meg, régit és újat jól egyeztessünk, egy új műfaj mesterségét megtanuljuk. A könyv zárt univerzuma és az internet határtalan nyitottsága között az egyensúlyt megtaláljuk. A válogatás egyrészt az Athénével kapcsolatos mítoszokat gyűjti össze, idézve az ókori auktoroktól és az elmúlt évtizedek magyar nyelvű mitológiai irodalmának legjelesebb ismerőjétől, Trencsényi-Waldapfel Imrétől, másrészt bemutatja máig tartó utóéletét a képzőművészetben és a zenében. Így az Olvasó másképp tekinthet Rubens vagy Gustave Moreau festményére, és közelebb kerülhet a Pallasz Athénét idéző Lully-operákhoz vagy Schubert-dalokhoz.

Benedek István - Az ​értelem dicsérete
Benedek ​István (1915 - 1966) író, orvos, orvostörténész. Az értelem dicsérete művelődéstörténeti tanulmány a 16-17. század gondolkodóiról.

Covers_186725
elérhető
0

Váczi Ernő - Zsurmák
A ​művelődéstörténeti és ismeretterjesztő munka nem csupán a híres magyar versenylovak történetét mutatja be, hanem kortörténeti kalauz is a témában érdeklődők számára, ugyanakkor személyes érintettség okán a Szerző életpályájának főbb momentumait is figyelemmel kísérheti az olvasó. Váczi Ernő, aki 1995–1999 között az Alagi Versenyló Tréningközpont vezetője, a Nemzeti Lóverseny Kft. szakmai-igazgató helyettese volt – főbb kitüntetései: Köztársasági Elnöki Arany Emlékérem, 1996; Gróf Széchenyi István Lovas Emlékérem, 2003 –, egyszerre mutatja be a magyar lovas történelmet és két évtized írásainak legjavát. A lovakról sokan írtak sokféleképpen, ki szakmai oldalról, ki a műhelytitkok oldaláról, ki anekdotázva és szórakoztatóan. A jelen mű ötvözi mindezeket, a szakmai mélység mellett mindvégig jelen van a személyes történet is, így a gazdag válogatás a legszínesebb és legváltozatosabb gyűjtemény lehet a lovas irodalomban. A múltba tekintés, az elveszett értékek felidézése sok száz éves történelmi ívet rajzol fel, melynek historiográfiai értéke elvitathatatlan, a tradíció és a gyökerek nélkül ma sincs hova fejlődni. Az író és szakíró Váczi Ernő különleges útra invitálja olvasóit, melyet mintegy kétszáz korabeli és színes fotó szegélyez. Szerkesztő: Pekár István

Havasréti József - Szerb ​Antal
Havasréti ​József monumentális munkája nagy műgonddal és lenyűgöző problémaérzékenységgel megírt olvasmányos pályakép és esszéisztikus életrajz. Részlet- és gondolatgazdag portré Szerb Antalról. Megismerhetjük Szerb életét és munkamódszerét, kedvenc olvasmányait és az őt foglalkoztató problémákat csakúgy, mint szerelmeit és házasságait, hétköznapi pénzgondjait és polgári foglalkozását. Havasréti a hátteret és a korszakot is bemutatja, így képet kapunk az akkori irodalmi szcénáról és szellemi közegről, valamint a század első felének társadalomtörténetéről. A könyv hőse egyszerre a szellemes regényíró (a halhatatlan Utas és holdvilág szerzője), a szenvedélyes irodalmár (esszéi, irodalomtörténetei nemzedékek számára jelentenek beavatást az olvasás delejező misztériumába) és a zsidó gyökereit sohasem tagadó, hívő katolikus magyar polgár, aki halála pillanatáig hitt a megértés elemi lehetőségében és a magyar kultúra csodálatos, megtartó erejében. Havasréti József 1964-ben született Pécsen. Ma is ott él; a pécsi bölcsészkar Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének oktatója. Díjai: Artisjus-díj 2014 (Szerb Antal című monográfiájáért) Déry Tibor-díj 2014 (irodalmi-irodalomtörténeti munkásságért)

Benedek Marcell - Világirodalom ​I-II.
Benedek ​Marcell irodalomtörténetének nemrég megjelent első kötete a XVIII. századig mutatta be a világirodalom nagy korszakait, legjelentősebb alakjait. Ez a kötet - folytatva az előzőt - a világirodalom életrajzának új fejezeteit teszi az olvasó maradandó élményévé. Először a XVIII. századnak, a felvilágosodás korának nagy íróit ismerjük meg: Voltaire-t, Rousseau-t, majd a Robinson íróját, Defoe-t és a Gulliver utazásai íróját, Swiftet. Ezután a XIX. század első felében kibontakozó romantika jellemzése s a romantikus írók rövid pályaképe következik. A XIX. század második felének kiemelkedő világirodalmi jelenségei zárják a kötetet: a realizmus nagyjai, Balzac, Dickens, Tolsztoj és e korszak sok más írójának portréi. Hamarosan megjelenik a mű harmadik, befejező kötete is, a huszadik század, napjaink világirodalmának körképével.

Szabó Barbara - A ​Leona Színház története
Barátság, ​testvériség, szerelem, összetartás, ármány, gyilkosság, tragédia és egy titok, amely mindent megváltoztathat. Mindez egyetlen könyvben, egy színház történetében, a jelenben és a múltban. Egy történet, amely megtanít arra, hogy remélj, higgy, és soha ne add fel! Kherkó városának büszkesége a csodálatos Leona Színház, melyet a méltán híres színésznő Leona Parkin és férje Harry Brown álmodtak meg. A siker hatalmas, a boldogság az egekig ér, a család két kis jövevénnyel bővül, de egy váratlan fordulat következtében árnyék vetül a színházra, az ott dolgozókra és a rajongókra is. Persze semmi nem tart örökké és miután megérkezik Marion, a gyermekek dadája, ismét a ragyogás és a boldogság veszi át a főszerepet a színházban. Ám két váratlan vendég, Eugénia és Kathrin, nem igazán szeretnének minden egyes embert boldognak látni ebben a hatalmas családban és éppen ezért hűen követik a vérükbe ivódott "célért bármit" elvet. Ezek után szinte természetes, hogy mindenkiben felmerül a kérdés: boldog befejezése lesz-e ennek a történetnek? Barátság, testvériség, szerelem, összetartás, ármány, gyilkosság, tragédia és egy titok, amely mindent megváltoztathat. Mindez egyetlen könyvben, egy színház történetében, a jelenben és a múltban. Egy történet, amely megtanít arra, hogy remélj, higgy, és soha ne add fel!

Kollekciók