Ajax-loader

'magyar nyelvű' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Jókai Mór - Egy ​magyar nábob
"Ne ​vegye tőlem rossznéven, hogy oly ritkán és oly sokára írok. Kétannyi a dolgom, mint amennyi az időm: a lappal való foglalatosságok elveszik annyira egész nap az időmet, hogy csak estefelé pihenhetek meg - pihenésnek nevezem pedig azt, amikor leülök írni." 1853-ból datálódik e levélrészlet, melyet Jókai Mór írt édesanyjához. A pihenésképpen írott regény pedig az Egy magyar nábob volt. És valóban: olyan belefeledkező kedvvel, édes színeket szőve meséjének szövetébe, annyi természetes, üde bájjal, humorral adja azt elő, mint talán egyetlen regényét sem. A regény keletkezéséről több változatot ismer az irodalomtörténet; a szerző maga kétízben is megemlítette, hogy az alapötletet, "az első akkordokat" feleségétől kapta. Hogy így volt-e valóban, nem tudjuk, aminthogy az sem eldöntött, ki szolgált a regény főhősének, a nábobnak modelljéül. Talán - legalábbis így mondotta később Jókai - Józsa Gyuri, a hirhedt alispán, akiről adomák sora keringett akkor a két hazában. Mikszáth Kálmán szerint a regény valóságos történelmi alapja Kékkő várurának, báró Balassának története, aki hetvenéves korában egy fiatal, szegénysorsú lányt vett feleségül. Bennünket persze sokkalta jobban érdekel, hogy Kárpáthy János személyében Jókai a magyar középnemesség halhatatlan típusát alkotta meg, kinek öregkori megifjodása mintha távolról azt a másik, nagy változást is példázná, ahogyan egész Magyarország megújult a reformkor éveiben. Valóságos történelmi személyek rejtőznek Szentirmay Rudolf, István gróf, Miklós báró figuráiban is. E férfiak a reformkor vasakarattal, izzó értelemmel küzdő hősei; nem nehéz felfedezni bennük Széchenyi Istvánt, Wesselényi Miklóst. Hogy ösztönösen vagy tudatosan - nem fontos -, de Jókai egy ígéretesen tündöklő, gyönyörű korszak eszméit elevenítette fel az 1853-as esztendő szomorú Magyarországában.

Nemere István - Ha ​eljutunk Endorába
"A ​golyó kettőnk között süvített el, de nagyon közel lehetett a fejemhez. Éppen Marby vezetett, és neki nem kellett mondanom semmit. Egyszerűen oldalra vetettem magamat. Az Uzi szíja a nyakam köré vetve, azt tehát nem hagyhattam el. Könyéken-térden gurultam mind távolabb, miközben Marby Lanang egy nagy szikla mögé kormányozta az autót, és ott hirtelen lefékezett. A kerekek alól porfelhő csapott fel, amelyet rózsaszínűre festett a lenyugvó nap fénye. Ám most nem tudtam értékelni a festői látványt. Fekve maradtam a köves talajon. Közben eldördült még egy lövés majdnem ugyanabból az irányból..." A sorozat eddigi köteteiből jól ismert és népszerű kalandhős - Daniel Monti - újabb akcióba kezd. A történet Afrikában játszódik, ahol Monti már egy éve a gerillacsapatok kiképzője. Most barátjával, Marby Lananggal, a gerillák vezetőjével az ellenséges területen elindul Endorába. Erről az izgalmas, veszélyekkel teli útról és endorai küldetésükről szól Nemere István kitűnő kalandregénye.

Covers_335801
elérhető
1

Móricz Zsigmond - Rokonok
Kopjáss ​István egy nap arra ébred, hogy megválasztották Zsarátnok főügyészének. Kultúrtanácsnokként - más szóval utolsó senkiként - dolgozott addig a városházán, s most, hogy a jó szerencséje és a forgandó véletlen ilyen magas pozícióba juttatta, minden szebbnek tetszik körülötte: egyszeriben a felesége is vonzó szépasszonnyá válik, a városban mindenki előre köszön és gratulál neki, s kínban született frázisát - hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon - mélyenszántó bölcsességként ismételgeti boldog- boldogtalan. Kopjáss, ez a se okos, se buta, de a maga módján tisztességes és idealista gondolkodású ember nagy reményekkel vág neki új munkájának: a törvényesség őre lesz a városban, s kitartó munkával - ha a polgároknak mindig elmondják, mire költik a pénzüket - talán még azt is el lehet érni, hogy a magyar ember szívesen fizesse az adót, s önzetlen örömmel szemlélje a köz boldogulását. A hatalom édességét azonban hamarosan megkeserítik az innen-onnan előbukkanó rokonok, akik most mind Kopjáss pénzét s befolyását lesik, s még inkább az új főügyész előtt lassanként feltáruló igazság: a kéz-kezet-mos panamázások kibogozhatatlan szövedéke. Móricz először 1930-ban, majd átdolgozott formában 1932-ben megjelent regénye azóta klasszikus példázattá vált, amely örökérvényűen mutatja be a hatalom mámorát s az aljasító körülmények közé került egyszerű ember vergődését. Bár a Rokonok csak egy pillanatkép az 1920-as évek végének Magyarországáról, a kórképet ma is hátborzongatóan pontosnak érezhetjük. Kötetünkben a regény mellett a belőle készült színpadi művet is közöljük: a komor hangulatot Móricz itt derűs elemek sokaságával oldja fel, s a regényben sodró realizmussal ábrázolt gondolatot itt pörgő, komikus jelenetekkel, lenyűgöző dramaturgiai profizmussal közvetíti, bizonyítva, hogy a színpadi műfajnak is újító, nagy mestere volt.

Kosztolányi Dezső - Pacsirta
Pacsirta ​nagydarab, csúnya vénlány. Pacsirta Sárszegen él szüleivel, ahol egész évben hamuszürke por hull az utcákra, de a Magyar Király étterméből a pörkölt remek, paprikás illatát viszi a szél, és mulatás zaja, cigányzene veri fel az éjszakákat. Pacsirta szülei - kisvajkay és köröshegyi Vajkay Ákos és kecfalvi Bozsó Antónia - régóta elszoktak már e zajoktól. Maguknak élnek, csendesen. Áhítatos rajongással imádják, féltik egyetlen kincsüket: Pacsirtát, a csúnya lányt. Boldogok, elégedettek. Legalábbis ezt hiszik magukról. De egy napon, ennek a történetnek a kezdetén Pacsirta vidékre utazik a rokonaihoz. Egy hétig van távol a szülői háztól, és ez az egy hét elegendő arra, hogy könyörtelenül szembesítse Vajkayékat az igazsággal. Egy csúnya arcban felmutatni az emberi lét iszonyatos kegyetlenségét, az öreg házaspár néhány napjában a tömlöcbe zárt sorsok groteszk tragikumát - könnyű kézzel, halálos biztonsággal - ez Kosztolányi művészete, a Pacsirta halhatatlanságának titka.

Solymos Ede - Dunai ​halászat
A ​kötet első kiadása a 19. század közepétől az 1960-as évekig vizsgálta a Duna magyarországi szakaszának hagyományos halászatát. Megjelenése után azonban a szerző tovább folytatta gyűjtéseit a Dunán, könyvtárakban és levéltárakban. Rohamos változásokat kellett feltérképeznie az élet minden területén (műanyagok térhódítása, motorizáció, televízió, szakoktatás, bel- és külföldi tanulmányutak stb). A rendszerváltás után ismét új helyzet állt elő. A gyűjtés kezdetén a halászszövetkezetek első lépéseit figyelhette meg. 1990 után a szövetkezetek egy része feloszlott, megjelentek a "vállalkozó" halászok, megépült a bősi erőmű, a Dunát új mederbe kényszerítették, tehát ismét új korszak, megváltozott életforma születésének lehetett tanúja. A kb. 40 esztendő változásait is számba kellett vennie. Bár a halászat máig nagyon sok népi, sőt ősi elemet tartalmaz - a fogási elvek az őskortól nem változtak -, lényegében azonban törvényekkel körülhatárolt, gazdaságilag megszervezett tevékenység, melyben szerephez jut a tudomány, a technika, az ipar stb., és a "népi" elem csak ebben a burokban létezik. A kötet tehát nemcsak néprajzi szakemberek, hanem mai napig a halászat iránt érdeklődők figyelmére is számot tarthat.

Nicolas Barreau - A ​nő mosolya
Véletlenek ​pedig nincsenek! - vallja Aurélie Bredin, aki édesapja halála után átveszi egy kis párizsi étterem irányítását. Azon a végzetes novemberi napon, amikor olyan boldogtalannak érzi magát, mint még soha, a Szent Lajos-sziget kis könyvesboltjában különös könyvre bukkan: A nő mosolya című regény egyik helyszíne nem más, mint az ő vendéglője, a főhősnő pedig mintha... Nem, ilyen nincs! Aurélie elhatározza, hogy utánajár a rejtélynek: meg kell ismerkednie a regény írójával. Csakhogy próbálkozásai sorra kudarcot vallanak, mígnem egy szép napon az író levele a postaládájába pottyan. Találkozásuk azonban egészen másképp alakul, mint ahogy elképzelte...

Nemere István - Patkányember
A ​nagyváros bűzös csatornáiban régóta magányosan él egy múltját, emberi mivoltát és emlékezetét elvesztett, már önmaga kilétét sem ismerő emberi roncs: a Patkányember. Deformált elmével viaskodik a patkányi lét legalján. Pusztít minden életet, ami elébe kerül - nem kímélve az embereket sem. Ám néha fentről rejtélyes segítséget kap valakitől, s ilyenkor feljön a városba is. Gyilkol. Remény és halál, iszonyat és gyötrelem, nemes törekvések és aljas fondorlatok szövevényes története ez a könyv. Az orvostudomány és a beteg emberi tudat állítólagos gyógyítói hogyan képesek a tudomány nevében megsemmisíteni egy embert - szinte maradéktalanul? Mi maradhat annak, akiből még az emlékét is kiirtották mindennek, ami valaha szép volt, ha nem a véres és könyörtelen bosszú? Készüljön fel lelkileg, hogy e könyv lapjain rettenetes dolgokra derül majd fény. Olyan dolgokra is, melyek itt és most mindannyiunkat egyaránt fenyegetnek. Kik állnak a háttérben? Kik azok, akik ezt a félig emberi, félig állati lényt saját önös céljaikra használják fel? A Patkányember valaha nem akárki volt - mára roncs lett. S az ő története - ha nem vértezzük fel magunkat az igazsággal - egy napon bármelyikünk története lehet.

Tóth-Bertók Eszter - Amolyan ​lépcsőházi, szerelmes
Beletörődtem ​a sorsba. Az öröklétbe. Hogy ennyi ideig tart, míg elengedlek, hogy tiltakozásom hiábavaló, egy önámítás. Lelkem gyötrelme. Terelni próbálom gondolataimat, de minden irányban te vagy. A szőke hajad lengén a szélben, szoknyád is tartja a ritmust, és lépteid nyomán zeng a dallam. Innen tudom, hol jársz. Melyik lépcsőfokot taposod, átkelsz-e értem a sáros utcán, vagy félreáll utadból a világ, hiszen felismerte, amit én nem mertem ez idáig: itt nincs megállás. Létezik olyan szerelem, mely örökké tart? Ami nem múlik el akkor sem, ha már rég véget ért a kapcsolat. Lehet tiszta szívből szeretni valakit, akit évek óta nem láttál? Élhetsz teljes életet úgy, hogy a másik feled nélkül képtelen vagy boldog lenni? Tóth-Bertók Eszter regénye e kérdésekre keresi a választ, és egy olyan pár életébe enged bepillantást, akik mérhetetlenül, lehetetlen módon szeretik egymást. Így vagy úgy, de örökre.

Paula Hawkins - A ​lány a vonaton
Ritkaság, ​hogy egy könyv vezesse több országban egyszerre, szinte az összes fontos sikerlistát. A New York Timesét és a BarnesandNoble-ét, például. Az végképp szokatlan, hogy ezt egy debütáló író tegye. 2015 elején Paula Hawkins regénye berobbant az angolszász piacokra. Ahogy Stephen King fogalmazott, ebben a történetben csak fokozódik és fokozódik a feszültség. Nem véletlenül hasonlítják Hitchkockhoz és Agatha Christie-hez az írót, a Gone girlhez a történetet. Rachel ingázó, minden reggel felszáll ugyanarra a vonatra. Tudja, hogy minden alkalommal várakozni szoktak ugyanannál a fénysorompónál, ahonnan egy sor hátsó udvarra nyílik rálátás. Már-már kezdi úgy érezni, hogy ismeri az egyik ház lakóit. Jess és Jason, így nevezi őket. A pár élete tökéletesnek tűnik, és Rachel sóvárogva gondol a boldogságukra. És aztán lát valami megdöbbentőt. Csak egyetlen pillanatig, ahogy a vonat tovahalad, de ennyi elég. A pillanat mindent megváltoztat. Rachel immár részese az életüknek, melyet eddig csak messziről szemlélt. Meglátják; sokkal több ő, mint egy lány a vonaton!

Márai Sándor - A ​gyertyák csonkig égnek
Két ​régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélgetik az éjszakát. Egyikük annak idején elárulta barátját, örökre tönkretette az életét. Márai regényében a barátság, hűség és árulás, egy világrend széthullásának kérdését járja körül.

Agatha Christie - Egy ​marék rozs
Mr. ​Rex Fortescue gazdag ám kétes ügyletektől sem visszariadó üzletember. Amikor gyönyörű titkárnője behozza délelőtti teáját, megissza, majd heves görcsök közt meghal. Neele felügyelő hamar kideríti, hogy nem a teától - még a reggelijébe tettek lassan ható mérget. A gyanú így a családra terelődik s úgy tűnik, igencsak mindenkinek lett volna oka rá, hogy eltegye láb alól az öregurat. Nem áll gyanún felül a személyzet sem; fiatal, második feleségének alighanem szeretője van, különben miért végrendelkezett volna a jóképű fiatalember javára. Percy fiával üzleti nézeteltérései voltak (igaz, ő üzleti úton távol volt, de hátha a felesége?); lányát, Elaine-t nem engedte férjhez menni; s alighanem piszkos üzleteivel is szerzett magának egypár halálos ellenséget. A gyanúsítottak száma csökken ugyan, amikor a feleség teájába ciánkáli kerül, a mafla kis szobalányt pedig megfojtják, de az ügy semmivel sem lesz világosabb, amíg meg nem érkezik Miss Maripe a szerencsétlen szobalány egykori úrnője. A bölcs vénkisasszony addig-addig cseveg a ház népével, míg rá nem jön először a bűntettek különös körülményeit megmagyarázó gyerekversikére (ebből derül fény az egyik legérthetetlenebb körülményre, a Mr. Fortescue zsebében talált maréknyi rozsra) majd ki nem deríti az igazi tettest - aki természetesen a legjobb alibivel rendelkező, legvalószínűtlenebb személy.

Nicolas Barreau - Álmaim ​asszonya
Antoine-nak, ​a lelkes könyvkereskedőnek és meggyőződéses romantikusnak tíz telefonszáma és mindössze huszonnégy órája van, hogy újra megtalálja álmai asszonyát. Antoine, a harminckét esztendős könyvkereskedő, aki hisz abban, hogy a regények a való életben is megtörténhetnek, kedvenc kávézójában egy nap megpillantja álmai asszonyát, aki mintha csak az égből pottyant volna oda. Antoine hezitál, nem tudja, hogyan szólítsa meg a nőt. Ám ekkor odalép egy másik férfi, és ezzel Antoine elszalasztotta a lehetőséget. Vagy mégsem? Kifelé menet az elbűvölő mosolyú, titokzatos nő leejt elé egy kártyát, rajta egy keresztnév, egy telefonszám és egy mondat: „Szívesen találkoznék magával.” Antoine elmondhatatlanul boldog. Kisvártatva kétségbe esik. A becses telefonszám egy ostoba baleset következtében hiányos lesz. Antoine azonban minden nyomon elindul. A szépséges ismeretlen kalandos keresése során a legkülönbözőbb emberekkel találkozik, Párizs legnyüzsgőbb és legcsendesebb pontjain. Az idő Antoine ellen dolgozik. A barátai bolondnak tartják. A szíve nagy szaltókat ugrik, egyiket a másik után. De Antoine nem adja fel… „Ritkán írnak ilyen lélegzetelállító tempóban a világ legszebb dolgáról. Az olvasó happy endre vágyik és reménykedik, hogy a könyv soha nem ér véget.”

Covers_401704
elérhető
4

Simon Márton - Polaroidok
Simon ​Márton új verseskötete a nagyvárosi szorongás szótára. Szélesvásznú történeteket mesél el néhány szóban vagy egy-egy mondatban, a félig kihunyt fényreklámok tömörségével. Baltával és körömollóval esik neki a nyelvnek, mintha mindig azt az egyetlen elrugaszkodási pontot keresné, ahol költészet és valóság egymásba zuhan. De miután megtalálta és megmutatta nekünk, udvariasan hátralép, és csak annyit mond: ''Uram, íme, a szakadék, amit rendelt.''

Covers_317479
elérhető
6

Dragomán György - Máglya
Mi ​történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét. Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből. A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást.

Grecsó Krisztián - Jelmezbál
Két ​lányt holtan találnak a faluban valamikor az 1960-as években. A harmadik még él, amikor rábukkannak, de mire odaér az orvos, a sebesült lány eltűnik. Szerelme, a fiatal rendőr évtizedek múlva, Budapesten, egy különös találkozás után jön rá az igazságra. E talányos bűnügyi történetből bomlanak ki egy családregény mozaikjai. A Jelmezbál napjainkig nyúló történetének szereplői unokák, nagymamák, asszonyok - nők. Élik az életüket, keresik egymást, önmagukat vagy épp a vér szerinti anyjukat. Elköltöznek, visszatérnek, szerelem, árulás, alakoskodás, hit és féltékenység van az életükben. Sok elmaradt ölelés, és szerencsére még több olyan, amelyik nem maradt el. Grecsó Krisztián új könyvének fejezetei önmagukban is kiadnak egy-egy képet, mintha mindegyik történet más családtag vagy szomszéd élete lenne. Az utak keresztezik egymást, és végül, bármennyire is összekeveredtek térben és időben a darabkák, összeáll a nagy, drámai egész.

Alexandre Dumas - A ​három testőr
Egy ​fiatalember kalandjait meséli el, akit d’Artagnannak hívnak, és elhagyja az otthonát, hogy testőr lehessen. D’Artagnan nem tartozik a címben említett testőrök közé; azok a barátai , Athos, Porthos és Aramis – elválaszthatatlan férfiak, akiknek a jelmondata így hangzik: "Egy mindenkiért, és mindenki egyért".

Móra Ferenc - Kincskereső ​kisködmön
A ​Kincskereső kisködmön Móra gyermekek számára írt művészi önéletrajza. Fény-árnyék váltakozása, világosság harca a sötéttel, látszólagos idillek, a mélyükön meghúzódó tragédiákkal; Móra varázsos művének témája végső soron az emberi élet. Hősies küzdelem ez a lét: naponként megújuló harc a szegénység és annak talaján fakadó szomorúság ellen. Az immár klasszikussá vált történet gyermekhőse a kis Gergő, akinek világra csodálkozó töprengései, majd tapasztalással felhős tekintetét álombeli tünemények, tündérek, nagy képességű vajákos (kuruzslással, jóslással foglalkozó) öregek vagy gyöngéd és bölcs szülők éppúgy őrzik és irányítják, mint az élet szigorú törvényeire figyelmeztető kudarcok és új látásokra sarkaló csalódások. Elsősorban azonban szüleinek állít emléket az író ezekben a kedves elbeszélésekben, akik jószívű, becsületes, de nagyon szegény emberek, és szeretettel, játékossággal igyekeznek ellensúlyozni a nagy nyomort. Édesanyja a befagyott ablakon tanítja meg írni-olvasni, édesapja pedig varázsködmönt készít fiának, de a benne lévő tündér csak akkor szolgálja gazdáját, ha nem vét a tisztesség ellen. Az apja korai halála után Gergő sorsa még nehezebbre fordul. Elkerül a szülői háztól, ismerkedik az élettel és az emberekkel. Lassan megtanulja, hogy vannak önző, gonosz emberek, akiktől óvakodni kell, de vannak becsületesek is, akikre számíthat az élet nehéz pillanataiban. Apjától kapott tanítása végigkíséri az életét: ködmön tündére csak addig melegít, amíg becsületes a gazdája. A Nyilas Misit óvó anyai intelem, a "Légy jó mindhalálig!" csendül fel Móra regényében is. Mellette tesznek hitet egész életükkel vagy vallanak csupán egy-egy gesztussal a feledhetetlen figurák: a látszólag gonoszkodó öreg bűbájos maszkjában botorkáló, nyomorék unokájáért aggódó Küsmödi, a munkában megrokkant, törékeny kis varrónő, az ezüstgyűszűről álmodó Tündérke, Titulász doktor, a szegények orvosa és a szülők. Márton szűcsöt a fia elsiratja, gyermekfejjel eltemeti, de örökségét megőrzi, s megérti a kimondatlan tanítást, hogy a varázstündér, amely az életet széppé és boldoggá teszi, a becsület és a szeretet.

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Gárdonyi ​egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba.

Helena S. Paige - Egy ​lány belép a bárba
Interaktív ​erotikus regény A legjobb barátnőd az utolsó utáni pillanatban mondja le a bulit, amikor te már ott állsz egy zsúfolt bár kellős közepén talpig díszben – egyedül. Pedig nem volt egyszerű menet, amíg megalkottad a tökéletes frizurát, a sminket, és kiválasztottad a megfelelő ruhát. Kár lenne veszni hagyni ezt az ígéretes estét... Akkor, mi legyen? Vagy inkább: ki legyen? Nekiállsz tequilázni a híres rocksztárral? A stílusosan elegáns, sármos milliárdossal ütöd el az időt? Vagy inkább az angyalarcú pultosfiú az eseted, akinek minden porcikája bűnre csábít? És mi van az izmos testőrrel, aki felajánlott egy fuvart a főnöke mesés sportkocsijával? Ha egyik lehetőség sem jön be, hazaérve még mindig becsöngethetsz a szexi új szomszédhoz... Egy biztos: akárhogy is döntesz, feledhetetlen éjszakában lesz részed! Ha pedig mohón belevetnéd magad mindegyik kalandba, nincs más dolgod, mint visszalapozni a könyv elejére. Csak rajtad múlik, mi történik. A te vágyaid. A te törvényeid. A te történeted. A Helena S. Paige írói álnév mögött valójában három barátnő rejtőzik. Paige Nick elismert reklámszövegíró, aki saját rovatot vezet a dél-afrikai The Sunday Timesban; szexről, pasikról, mindenféle hétköznapi elmebajról. Helen Moffett szabadúszó újságíró, költő, szerkesztő, aktivista és akadémikus, Trinidadtól Alaszkáig számtalan helyen tart előadásokat - és rajong a flamencóért. Sarah Lotz forgatókönyvíró, regényíró. Számos álnéven publikál: S. L. Grey-ként horrorregények szerzője, Lily Herne néven pedig ifjúsági könyveket ír. Hármójuk stílusa, nőként és szerzőként szerzett tapasztalata egyesül Helena S. Paige karakterében, aki olyasmit is papírra mer vetni, amit más kimondani sem volna képes pironkodás nélkül.

Jane Austen - Szerelem ​és barátság és más korai művek
Jane ​Austen korai műveinek e kötete vidám és nélkülözhetetlen olvasmány, amely nem hiányozhat azok könyvespolcáról, akik szeretik a halhatatlan írónőt és írásait. Ezek az írások többnyire zabolátlanok, gyakran túláradóan vidámak, s tréfát űznek az általánosan elfogadott irodalmi és társadalmi szabályokból. A gyűjtemény egyesíti magában a túláradó ifjonti életerőt, valamint a szerző kései műveinek éleselméjűségét és lesújtó társadalomkritikáját, ezáltal nem csupán az érett írói látásmód csodálatos bizonyítéka, hanem az emberi ostobaság egyik legszellemesebb karikatúrája is az angol nyelvű irodalomban. A címadó Szerelem és barátság az érzelmes regény vidám paródiája, melyet az egyre-másra előforduló tréfás, túlzó kijelentések tesznek szórakoztatóvá, A Lesley kastély című rendkívül mulattató, rövid írásban két-három regényre is elegendő bonyodalom akad, az Anglia történetében az írónő csúfot űz az iskolai történelemkönyvekből, míg A három nővér, a széptevés és haszonlesés e csúfondáros története akár a Büszkeség és balítélet mulatságos előfutára is lehet.

Ugron Zsolna - Hollóasszony
Ugron ​Zsolna új regényében megkapó érzékenységgel ábrázolja Szilágyi Erzsébetet, a "nagy dolgokra hivatott, isteni küldetéssel felruházott lelket". A meggyötört és különc lányt, aki képtelen közel engedni bárkit is magához. A határozott és okos nőt, aki megtanul érvényesülni egy férfiak uralta világban. Az anyát, aki bármire képes, hogy megvédje gyermekeit. Az asszonyt, aki naggyá válni segítette a Hunyadiakat. Megjött a másik Hunyadi János, és engem csak az érdekelt, megvéd-e, ígéri-e, hogy erős falak között tart, míg élek. Azt felelte, megvéd. Azt mondta, hogy csak az nem fél, aki másokért cselekszik. Nem értettem, de mindent odaadtam volna azért, hogy megértsem, hogyan lehet félelem nélkül élni. Az öccsét kedvesebbnek találtam. Kedvesebb is lett a lelkemnek. Ha voltam szerelmes, a fiatalabb Hunyadiba voltam. Szükségem az idősebbre volt. A testem egyiket sem vágyta, soha férfit nem akart. Csak fiúkat, gyermeket, azt akartam. Magamnak. "Ugron Zsolna megint lebilincselő könyvet írt. A varázslatos magyar múlt világába meríti az olvasót ez a szuggesztív és érzékeny regény; megelevenedik a középkor, megtelik érző, szenvedő, örömre vágyó emberekkel. Nemcsak megértjük: megtapasztaljuk, a bőrünkön érezzük s a szereplőkkel együtt éljük meg a 15. század magyarjainak sorsát." Péterfy Gergely

Anthony Burgess - Gépnarancs
A ​Gépnarancs 1962-ben látott napvilágot, s azóta mit sem veszített aktualitásából. Nemcsak mert cselekménye a pontosan meg nem határozott jövőben játszódik, hanem mert Burgess írói képzelete és nyelvteremtő zsenialitása a napi politikánál is, a múló irodalmi divatoknál is időtállóbb. Ezt az antiutópista történetet egy tizenéves bandavezér, a jókedvvel kegyetlenkedő, ugyanakkor igen éles elméjű és a klasszikus zene iránt rajongó Alex mondja el, a maga egyéni, orosz eredetű szavakkal megtűzdelt szlengjén. Az ő egyszerre taszító és vonzó személyiségén keresztül kapunk képet az alattvalóira gondolattalan, gépies konformitást kényszerítő Államról, amely a fiatalok számára életformává vált erőszak visszaszorítására az "agymosástól" sem riad vissza - holott ez az erőszak paradox módon már a méltóság megőrzésének egyetlen eszköze, amikor az állati ösztönöknek kell eluralkodniuk a tudaton, hogy az ember legalább az embertelenségben ember maradhasson.

Mikszáth Kálmán - Szent ​Péter esernyője
Mikszáth ​Kálmán Szent Péter esernyője című kisregénye egy részletesen kidolgozott anekdota köré épül: miszerint a gazdag és különcködő úr a törvényes örökösök kijátszásával a vagyonát szeretett nevelt fiára akarja hagyni. Az esernyő nyelébe rejtett kincs ugyan eltűnik, ám a mű mégis boldogsággal zárul, hiszen a legnagyobb kincs az életben a szerelem

Mikszáth Kálmán - Különös ​házasság
A ​regény témáját egy reformkori szájhagyomány adta; a dúsgazdag Buttler János és a katolikus paptól megejtett Dőry Mária kényszerházasságának különös története az aulikus és klerikálius erők ellen küzdő hajdani szabadelvű nemesség között terjedt szájról szájra, egy hosszan húzódó, 19. század elején zajló botrányos válóper kiszivárgott adatai alapján. A klérus rögtön a regény megjelenésekor igyekezett néhány ténybeli eltérés alapján hitelt vesztetté tenni a regény vádló művészi igazságát. Mikszáth két erő küzdelmét ábrázolta regényében: a nagyurak és nagypapok világa áll az egyik oldalon, s a szálak elvezetnek elzárt papi szemináriumokba, a császári udvarba, a pápai kúriára is. A másik oldalon Buttler János mellett felsorakoznak a Bernáthok, Fáyhoz hasonló kuruckodó magyar kisurak, a korai polgárságnak olyan különcködő típusai, mint az öreg Horváth; néma társként pedig szeretetével és rokonszenvével ott áll - Tóth uram, a röszkei kocsmáros és Vidonka, a népi ezermester személyében - maga a nép is. Ők már a jövő ígéretét, 1848 egykor majd fellobbanó tüzét hordják magukban.

Ottlik Géza - Iskola ​a határon
Az ​író új regénye egyrészt szabályos diákregény, mulattató, néha tragikumba forduló diákcsínyekkel, ártatlan vagy borsos kamasztréfákkal, ugyanakkor jóval több is ennél: egy társadalom lélektani regénye. A Horthy-korszak leendő katonatisztjeinek neveléséről, a határszéli kadétiskoláról szól a regény, ahová az úrifiúkat küldik, hogy a legérzékenyebb kamaszkorban történő kínzatások és az embertelen fegyelembe való nevelés után legtöbben maguk is nevelőikhez hasonló kínzókká, fegyelmezőkké legyenek. Azaz: egy erkölcstelen társadalom áldozataiból ennek a társadalomban a védelmezői. Ottlik hitelesen és nagy művészettel ábrázolja ezt a testi-lelki terrort, aminek védtelenül ki vannak szolgáltatva ezek a kamaszok, és azt a folyamatot, amely odáig zülleszti őket, hogy ezt a természetellenes világot természetesnek és egyedül lehetségesnek fogadják el. A kadétiskola komor, baljós épülete a huszas évek ellenforradalmi Magyarországának szimbóluma - és a regény ennek a szimbólumnak társadalmi és erkölcsi tartalmát, valóságát mutatja be, ítéletet mondva fölötte.

Covers_13363
elérhető
0

Robert M. Pirsig - Lila
"A ​zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete olyan volt, mint egy első gyerek. Lehet, hogy ő is marad a kedvenc. De ez a másodszülöttem élesebb eszű. Azt hiszem, sokan nem értenek majd egyet egyik-másik gondolattal, amit a Lilá-ban megfogalmaztam. Lehet, hogy vitatkozni fognak erről az új könyvemről. De ha az emberek kétszáz év múlva még fognak könyveket olvasni, én azt jósolom, a Lila lesz az, melyet a két regényem közül fontosabbnak ítélnek majd." Így nyilatkozott Robert M. Pirsig 1991-ben megjelent második könyvéről, melyben újból egy utazás történetét meséli el. Ezúttal azonban nem motorkerékpárral vág neki Amerikának, hanem egy vitorlás hajóval ereszkedik le a Hudson folyón. S ez az utazás egyben szenvedélyes filozófiai vizsgálódás is. A regény hőse, Phaidrosz régóta készül egy filozófiai-antropológiai könyv megírására, amelyben továbbfejleszti az első művében kifejtett Minőségmetafizikát. Hosszasan tanulmányozza az indiánok gondolkodását és életmódját, melyben az amerikai kultúra legfőbb alapját fedezi fel, modern antropológiai műveket olvas dühöngve, mert az "objektivitásra" való törekvés megöli bennük az érző szellemet, s kezd kikristályosodni benne a gondolat, hogy a világ nem a szubjektum és objektum kategóriáival ragadható meg, hanem csakis úgy, ha a minőség különböző szintjeit kutatjuk. A végső lökést az alkotáshoz egy furcsa kapcsolat adja: a kikötői bárban felszedett prostituált, Lila szembesíti az írót egy olyan értékrenddel, amely új kérdéseket vet fel számára, s miközben a két ember szimpla szexuális kapcsolatnak induló bizarr viszonya kibontakozik, Phaidrosz tudatában formát ölt egy új filozófiai rendszer, a Dinamikus Minőség metafizikája

Covers_296891
elérhető
0

Nicol Ljubić - Bonaca
Robert ​csöndes történészdiák Berlinben, akit soha nem foglalkoztatott horvát származása, mígnem egy nap találkozik a szerb Anával. Egymásba szeretnek, az idill azonban nem tart sokáig. A gyanú, hogy a lány kettős életet él, csakhamar beigazolódik. Ana apját, a korábbi egyetemi tanárt azzal vádolják, hogy bűnrészesként részt vett szerbiai muszlim családok meggyilkolásában. Robert a hágai bíróságra utazik, hogy nyomon kövesse a büntetőpert – és hogy választ kapjon a kérdéseire: Šimić tényleg elkövette-e azt az ördögi bűntettet, amely miatt most háborús bűnösként áll a bíróság előtt? Hogyan férhet össze ez az aljas tett az imádott apa, anglisztikaprofesszor és elismert Shakespeare-kutató alakjával? És ami ennél sokkal lényegbe vágóbb: Vajon a szülők bűnei átszállnak-e a következő generációra? És vajon legyűrhetik-e a múlt terhei a szerelmet?

Jean-Paul Sartre - A ​szavak
A ​szavak Sartre igen terjedelmesre tervezett emlékiratainak első és önmagában is önálló része. Századunk egyik nagy francia írója gyermekkoráról, gyerekélményeiről, különös, bolondos és rokonszenves családjáról s a tulajdon íróvá válásának kezdeményeiről vall ezekben a fejezetekben csillogó egyszerűséggel, megindító és megdöbbentő nyíltsággal, Egyik francia bírálója szerint Rousseau óta nem született ilyen nagyszerű önvallomás.

Maria Messina - Lágyan ​ringass el
A ​Lágyan ringass el főhőse Altina, harmincas éveiben járó művészettörténész asszony, aki most válik férjétől. Egy távoli hegyi faluba megy felejteni, ahol felfigyel a falakon megjelenő különös graffitikre, festményekre. Valami azt súgja neki, hogy aki azokat titokban odafesti, nagy művész lehet. Nem is sejti, hogy egy tizenkét éves kisfiú a "művész". Amint ez kiderül, az események egészen más fordulatot vesznek és a gyermektelen, meddő asszonynak igazi családot adnak. Ámde az odavezető út veszélyes, kanyargós és néha a lélegzetelállító fordulatok sem hiányoznak...

Martha Tailor - Őrjítő ​kór
Dr. ​Emil Monge kutatóorvos és dr. Beatrice Renoir házassága válságban van,mert a nő elhanyagolva érzi magát. Emiatt a férfi kiborul és elrohan. Napokig nem tér haza. Beatrice bánatosan lép be férje laborjába, ahol Mirci, a macskája veszettként támadja meg. Az állat teste csupasz, szőrtelen, a szájából bűzös, zöldes-sárga nyál folyik. Néhány nap múlva Beatrice észreveszi a férjét a laborban,odasiet hozzá, de az őrültként támad rá, a Mircihez hasonlóan szőrtelen, a sapkája a földön hever, benne gyönyörű,dús haja. A szájából iszonyú büdös nyál csorog. Emilt kórházba viszik, ahol hamarosan meghal. Az orvosok értetlenül állnak a betegséggel szemben. Feltételezik, hogy az a szer okozta, amelyet feltalált. Amikor a bőrgyógyászaton fekvő betegeken is kitör az őrjítő kór,dr. Laveran főorvosnő a rendőrségen bejelentést tesz,miszerint mindenért dr. Beatrice Renoir a felelős.

Karl May - A ​sivatag szelleme
Bizonyára ​emlékszik még az olvasó A Medveölő fiára. Néhány onnan ismerős szereplő története folytatódik ebben a regényben is. Gyanútlan utazók a sivatagi banditák kezébe kerülnek, ami ezen a vidéken egyenlő a biztos halállal. Derék fehérek és indiánok fognak össze az utazók megmentésére, sőt megjelenik a színen maga Old Shatterhand is. Mennyi mindennek kell történnie, míg hőseink - az életükért küzdő áldozatokkal együtt - végére jutnak a történetnek! A részleteket azonban hagyjuk meg az olvasónak, aki - akár olvasta A Medveölő fiát, akár nem - izgalommal kíséri végig a regényt.

Theodor Fontane - Effi ​Briest
Fontane ​ebben a regényében éri el jellemábrázoló ereje csúcsát. Teljes jellemrajzot ad, teljes élettörténetet beszélve el. A kislányfővel férjhezadott hősnőt nem a szenvedélyes szerelem sodorja házasságtörésbe, hanem a kibírhatatlan házasság a porosz főhivatalnok, Innstetten báró oldalán. Effi Briest embertelen házassági konvenciók bezártságában vergődik. Házasságtörése kitörési próbálkozás a magányból. Az író nagy erővel festi le a porosz junkenség természetellenes merevségét, alattvalószemléletét. Effi Briest, akiben volt "természetes okosság, nagy életvidámság és szívbéli jóság", meg az átlagosnál több féktelenség, Anna Karenina és Madame Bovary mellett annak az asszonyi hűtlenségnek a jelképe, amely nemcsak megbocsátható, de szinte fölmagasztosul. Noha az írói jellemzés szerint "nem erőssége a harc és az ellenállás", mégis keményebb, önállóbb alkat, mint híres sorstársnői. Szenvedélye öncélú: Crampas őrnagy nem volt különösebben érdemes rá, csak alkalmat adott egy szánalmas, titkos lázadásra. Környezete, amely már azon is fölháborodott, hogy gyermeke keresztelőjét éppen augusztus 15-én, Napóleon születésnapján tartotta, végérvényesen kitaszítja. Effi mégsem teljesen elszigetelt. Az öreg falusi lelkész és a vidám, hűséges cselédlány megértik, védik; és helytelenítik, hogy az ilyen ügyekbe emberek belehaljanak. (Innstetten báró ugyanis párbajban megöli Crampas őrnagyot). Isten néma teremtménye, Rollo, a kutya sem veti ki a szívéből Effit, a kor álerkölcseinek áldozatát. Halála nem drámai öngyilkosság, hanem lassú elsorvadás a vidéki magányban. "Az európai elbeszélőpróza királyi ékszere" (Thomas Mann), ma is meggyőző, művészi hiteles olvasmány.

Kollekciók